Gundinci

Gundinci
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Gundinci
Jogállás	község
Polgármester	Ilija Markotić (SDP)
Irányítószám	35222
Körzethívószám	(+385) 35
Népesség
Teljes népesség	1610 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	82 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 09′, k. h. 18° 29′45.15, 18.483333333333Koordináták: é. sz. 45° 09′, k. h. 18° 29′45.15, 18.483333333333
Gundinci weboldala
Sablon Wikidata Segítség

Gundinci falu és község Horvátországban, Bród-Szávamente megyében.

Fekvése

Bród központjától légvonalban 37, közúton 44 km-re keletre, Szlavónia középső részén, a Szávamenti síkságon, a Berava-patak partján, az A3-as autópályától északra, a megyehatárnál, három megye, Bród-Szávamente, Pozsega-Szlavónia és Vukovár-Szerém megye találkozásánál fekszik.

Története

A település a török uralom idején keletkezett Boszniából érkezett katolikus horvátok betelepülésével. Első írásos említése az 1571-es török defterben található a Szerémi szandzsák részeként 22 portával. A török korban jobbágyok lakták. A szlavóniai települések 1698-as összeírásában „Kundicz” néven már hajdútelepülésként említik.[2] Az 1730-as egyházi vizitáció jelentése szerint 30 ház és egy fakápolna állt a településen. 1746-ban 42 házában 452 katolikus lakos élt. Az 1758-as feljegyzés szerint 72 háza volt és a régi helyett egy 50 férőhelyes Szent Máté kápolna is épült itt. Az 1760-as jelentés szerint a faluban 72 ház volt, ahol 151 család és 787 katolikus lakos élt. A kopanicai plébánia része volt, de 1789-ben megalapították a gundinci plébániát.[3]

Az első katonai felmérés térképén „Gundincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gundincze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gundincze” néven 401 házzal, 2068 katolikus és 22 ortodox vallású lakossal találjuk.[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Szerém vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 2163, 1910-ben 2101 lakosa volt. Szerém vármegye Zsupanjai járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 95%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 2027 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[6][7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
2.163	2.233	2.022	2.070	2.100	2.101	1.992	2.182	2.318	2.463	2.763	2.585	2.251	2.186	2.294	2.027

Nevezetességei

• Szent Máté evangélista tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1854-ben épült.
• A Szent József temetőkápolnát 1894-ben építették.

Kultúra

A KUD „Vesela Šokadija” kulturális és művészeti egyesületet 1928-ban alapították a község hagyományainak, népdalainak, néptáncainak megőrzésére.

Oktatás

A település első iskolája 1827-ben nyílt meg mintegy 50 tanulóval. Első tanítója Mato Milošević volt. Az oktatás kezdetben magánházban horvát nyelven folyt. 1834-ben elkészült az első iskolaépület. Ma az iskola „August Šenoa” általános iskola néven működik.

Sport

Az NK Gundinci labdarúgóklubot 2009-ben alapították. A megyei 3. liga keleti csoportjában szerepel.

Egyesületek

A község önkéntes tűzoltóegyletét 1938-ban alapították. 2008-ban az egyesület mintegy 40 aktív tagot számlált.

A község nőegyletét 2009-ben alapították. Ma mintegy 30 taggal működik, fő tevékenységük a kézimunka.

A „Fazan” Gundinci vadásztársaságot 1928-ban alapították.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 125. oldal.
3. Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.
4. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...219. o.
5. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.
6. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
7. https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

Források

• A község honlapja (horvátul)
• Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Az iskola honlapja (horvátul)

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Bród turisztikai irodájának honlapja (horvátul)