Trnava (Gornji Bogićevci)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Trnava (egyértelműsítő lap).

Trnava
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Gornji Bogićevci
Jogállás	falu
Irányítószám	35429
Körzethívószám	(+385) 34
Népesség
Teljes népesség	150 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	133 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 15′ 58″, k. h. 17° 17′ 06″45.266, 17.285Koordináták: é. sz. 45° 15′ 58″, k. h. 17° 17′ 06″45.266, 17.285
Sablon Wikidata Segítség

Trnava (1910-től 1991-ig Gornja Trnava) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Gornji Bogićevcihez tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 58, közúton 64 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 31, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re keletre, a Psunj-hegység lejtői alatt, Okucsány és Újgradiska között, a Trnava-patak partján fekszik.

Története

A mai Gornji Bogićevci délkeleti határában feküdtek a középkorban Sztárcsa és Tornova („Ztharcha et Thornowa”) királyi birtokok, melyek 1328-ban birtokcserével a túrmezei csicsáni birtokért cserébe kerültek a johanniták birtokába. A területtől nyugatra fekvő lesznicai és racessai birtokok már 1312 óta a rend birtokában voltak. Így egy hatalmas területű, egységes birtok jött létre, mely nagy jövedelmet biztosított a rend számára. Sztárcsa és Tornova megszerzése után az utóbbi birtokon a rend elkezdte építeni Szent János várát („castrum sancti Johannis”), melyet már 1361-ben említenek a rend priorjának egyik oklevelében. Amikor 1403-ban az akkori prior Bebek Imre fellázadt a királyi hatalom ellen Zsigmond híve Maróthy János macsói bán erővel foglalta el a várat és elűzte onnan a johannitákat, akik Boszniába menekültek. A várat valószínűleg lerombolták a király hívei, mivel ezután már nem említik. Tornova birtoka ezután is a rend kezében maradt egészen a középkor végéig, mint ahogyan 1495-ben és 1507-ben is említik. A nevet a pataknév és a falu neve őrizte meg az utókor számára. A vár maradványai Gornji Bogićevci délkeleti határában, a „Bedem” nevű régészeti lelőhelyen találhatók.

A török 1536 és 1544 között foglalta el ezt a területet. A török uralom idején Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A térség csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Ternava” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ternava” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ternava” néven 74 házzal, 7 katolikus és 371 ortodox vallású lakossal találjuk. [3] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.

1857-ben 202, 1910-ben 413 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 96%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 93%-a szerb, 7%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 1-jén a „Bljesak-95” hadművelet első napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 178 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása[4][5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
202	216	264	381	399	413	430	476	422	415	459	484	471	414	213	178

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 678. o.
3. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 162. o.
4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe
• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
• Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
• Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
• A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A község kulturális emlékei (horvátul)