hu Rastu%C5%A1je

	Rastušje
	A Szent Vid kápolna
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Podcrkavlje
Jogállás	falu
Irányítószám	35107
Körzethívószám	(+385) 35
	Népesség
Teljes népesség	237 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	112 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 12′ 20″, k. h. 18° 02′ 09″45.205539°N 18.035799°EKoordináták: é. sz. 45° 12′ 20″, k. h. 18° 02′ 09″45.205539°N 18.035799°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Rastušje témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Rastušje falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Podcrkavljéhoz tartozik.

Fekvése

Bródtól 6 km-re északra, községközpontjától 2 km-re délkeletre, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység lejtőin, a Bródról Nekcsére menő főút mentén, a Glogovica-patak partján fekszik.

Története

Mivel neve a középkori forrásokban nem található valószínű, hogy a török uralom idején népesült be. ^[2] Az 1698-as kamarai összeírásban „Rasztusa” néven hajdútelepülésként találjuk.^[3] A határőrség megszervezése után a bródi ezredhez tartozott. Az egyházi vizitáció feljegyzése szerint 1730-ban mintegy 10 ház volt a településen, ahol egy Szent Miklósnak szentelt fakápolna is állt. Az 1758-as jegyzőkönyv részletesebben is leírja, eszerint 6 méter hosszú és 5 méter széles volt, benne Szent Miklós, Szent Vid képeivel és a Fájdalmas Szűzanya régi ábrázolásával. Körülötte a falu temetője volt. 1760-ban az egyházi vizitáció 16 házzal, 20 családdal és 117 katolikus lakossal említi. Az 1780-as katonai leírás már megemlíti a falu feletti magaslaton álló Szent Vid kápolnát is, mely kőből épült.^[2]

Az első katonai felmérés térképén „Rastussje” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Rasztussje” néven szerepel.^[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Rasztushje” néven 16 házzal, 87 katolikus vallású lakossal találjuk.^[5] A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.

A településnek 1857-ben 79, 1910-ben 217 lakosa volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 295 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[6]^[7]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
79	83	119	185	183	217	230	266	257	259	302	279	295	302	279	295

Nevezetességei

Szent Vid tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1910-ben építették.
Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája.
Dragutin Tadijanović szülőháza

Híres emberek

Itt született 1905. november 4-én Dragutin Tadijanović horvát költő

Jegyzetek

Források

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
A község kulturális emlékei (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[Zirdum-2] Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001.

[3] Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 157. oldal.

[Lipszky-4] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 551. o.

[5] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 144. o.

[6] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[7] ttps://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

Rastušje