hu Benkovac (Okucs%C3%A1ny)

	Benkovac
	Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Bród-Szávamente
Község	Okucsány
Jogállás	falu
Irányítószám	35430
Körzethívószám	(+385) 34
	Népesség
Teljes népesség	78 fő (2021. aug. 31.)
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	170 m
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 18′ 22″, k. h. 17° 12′ 07″45.306111°N 17.201944°EKoordináták: é. sz. 45° 18′ 22″, k. h. 17° 12′ 07″45.306111°N 17.201944°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Benkovac (egyértelműsítő lap).

Benkovac (1931-től 1991-ig Benkovac Okučanski) falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Okucsányhoz tartozik.

Fekvése

Bródtól légvonalban 65, közúton 80 km-re északnyugatra, Pozsegától légvonalban 37, közúton 51 km-re nyugatra, községközpontjától 5 km-re északra, a Psunj-hegység lejtőin, a Sloboština-patak partján fekszik.

Története

A település határában talált régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A Benkovacot Cagéval összekötő út közelében 1953-ban Marcel Gorenc azonosította a „Kućište” nevű lelőhelyet, ahol kézzel, korongolás nélkül durván, sok homokkal kidolgozott kerámiákat talált. Maga a terület deltoid alakú volt, melyet vízmosások és a fa szállításához kialakított utak szeltek keresztül. A terület fákkal és bozóttal sűrűn be volt nőve és csak a magasabban fekvő része volt tisztás. A leletek korát Gorenc a neolitikumra, vagy a történelem előtti időszak késői szakaszára tette.

Az Okucsány-Benkovac úttól keletre a „Brod” nevű szántóterület északi részét átszelő mezei út mellett az „Otrnci” lelőhelyen^[2] a tulajdonosok nagyobb tégladarabokat, építőanyag törmeléket és mozaikdarabokat találtak. 1955-ben és 1960-ban a teljes, mintegy száz négyzetméteres mozaikot feltárták, melyről bebizonyosodott, hogy egy nagyméretű, reprezentatív épület központi részén helyezkedett el. Az épület nyilvánvalóan ókori villagazdaság, ún. „villa rustica” központi épülete volt. A leletek között az ókori kerámiák mellett római pénzeket is találtak.

A kora középkorban a lesnicai birtok feküdt az akkor Lesnicának, ma Sloboštinának nevezett patak mentén. A Szávától a Lesnica keleti partján a Psunj-hegységig terjedő birtok neve „Leznikmelléke” volt. A birtokot II. András 1210-ben kelt oklevele említi először, melyben a templomosok lovagrendjét megerősíti többek között az egykor Pozsega várához tartozott Lesnissa és Racessan földjeinek birtokában és leírja e földek határait. A török 1536 és 1544 között foglalta el ezt a területet, melynek székhelye az innét keletre található Ság vára volt. A török uralom idején Boszniából pravoszláv szerbeket telepítettek ide. A térség csak 1687-ben szabadult fel a török uralom alól.

Az első katonai felmérés térképén „Dorf Benkovacz” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Benkovacz” néven szerepel. ^[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Benkovacz” néven 28 házzal, 2 katolikus és 210 ortodox vallású lakossal találjuk. ^[4] A gradiskai határőrezredhez tartozott, majd a katonai közigazgatás megszüntetése után Pozsega vármegyéhez csatolták.

1857-ben 215, 1910-ben 402 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 93%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során a település már a háború elején 1991 tavaszán szerb ellenőrzés alá került. 1995. május 2-án a „Bljesak-95” hadművelet második napján foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság legnagyobb része elmenekült. 2011-ben a településnek 120 lakosa volt.

Lakossága

Lakosság változása^[5]^[6]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
215	242	236	307	310	402	400	362	243	278	277	277	245	189	171	120

Nevezetességei

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1900-ban épült, de ezt 1941-ben az usztasák lerombolták. A mai templomot a 20. század utolsó éveiben kezdték építeni a régi templom alapjain.

Római villa maradványai az Otrnci lelőhelyen, a település határában.

Jegyzetek

Források

A község hivatalos oldala (horvátul)
Az első katonai felmérés térképe
Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 978-953-7442-07-1 (horvátul)
Okučani kulturális emlékei (horvátul)
A Bljesak-95 hadművelet Archiválva 2019. április 26-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. november 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye.
Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása 22. oldal. (horvátul)

Horvátország-portál
Földrajzportál

[8fac4460c3a42d9fc461f4e7beb489b5c4123c76-1] Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.

[2] Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1701.

[Lipszky-3] Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 48. o.

[4] Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 159. o.

[5] - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.

[6] ttp://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

Benkovac (Okucsány)