hu Jakabv%C3%A1g%C3%A1sa

	Jakabvágása (Chminianske Jakubovany)
	; Jakabvágása zászlaja
	; Jakabvágása zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1334
Polgármester	Jozef Lukáč
Irányítószám	082 33
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
	Népesség
Teljes népesség	2775 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	135 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	425 m
Terület	14,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 59′ 30″, k. h. 21° 00′ 30″48.991667°N 21.008333°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 30″, k. h. 21° 00′ 30″48.991667°N 21.008333°E
	Jakabvágása weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Jakabvágása témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Jakabvágása (1899-ig Német-Jakabvágás, szlovákul: Chminianske Jakubovany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 18 km-re nyugatra, a Nagyszinye-patak és a Hernád között fekszik. Zsákfalu, Szinyeújfalu felől közelíthető meg.

Története

A falut a német jog alapján alapították, 1334-ben „Jacabuagasa” néven említik először. A szinyei uradalomhoz tartozott, a 15. századtól a Perényi család birtoka volt. 1427-ben 30 portája adózott. A 17. században a Hedry, Péchy és más családok birtoka.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JAKABVÁGÁS. Német Jakabvágás. Jakubovani. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Péchy, és más Urak, lakosai katolikusok, fekszik Berthóldhoz közel, Sz. Keresztnek filiája, erdeje szűken, réttye, legelője szintúgy; földgye nehezen miveltetik, de gabonát bőven terem.”^[2]

A 19. században a Bujanovics nagybirtokhoz tartozott. 1828-ban 70 házában 535 lakos élt. Lakói földműveléssel, cseresznye termesztéssel, sószállítással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jakabvágás, tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Berthóthoz 1 óra.”^[3]

1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 623, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1427 lakosából 1399 szlovák volt.

2011-ben 1913 lakosából 1381 szlovák.

Neves személyek

Itt született 1772. március 18-án Bredeczky Sámuel teológus, pedagógus, író.

Nevezetességei

Evangélikus temploma eredetileg kora gótikus stílusban épült 1300 körül, 1766-ban klasszicista stílusban építették át.
Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Temetőkápolnája 1847-ben épült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Jakabvágása