hu Somos%C3%BAjfalu

	Somosújfalu (Drienovská Nová Ves)
	Somosújfalu
	; Somosújfalu zászlaja
	; Somosújfalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1335
Polgármester	Ján Brozman
Irányítószám	082 01
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
	Népesség
Teljes népesség	805 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	116 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	225 m
Terület	6,48 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 54′ 00″, k. h. 21° 14′ 30″48.900000°N 21.241667°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 00″, k. h. 21° 14′ 30″48.900000°N 21.241667°E
	Somosújfalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Somosújfalu témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Somosújfalu (szlovákul: Drienovská Nová Ves) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 11 km-re délre, a Tarca jobb oldalán található.

Története

1335-ben „Wyfolua” néven említik először, ekkor a somosi uradalom része. 1427-ben 11 portája adózott. 1449-ig a Somosi, majd a Bocskay és Horváth családé. 1619-től a Máriássyaké, majd 1695-tól Andrássy báróé, míg 1753-tól a Dessewffy család tulajdonában találjuk. A 18. században mészégetője és fürdője is volt a falunak. 1787-ben 37 házában 255 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÚJFALU. Somos Újfalu. Sáros Várm. fekszik Kendéhez nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes, és vőlgyes.”^[2]

1795-től egészen a 20. századig az Andrássy család a birtokosa. A 19. században téglagyára és kőbányája is üzemelt. 1828-ban 40 háza volt 316 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Somos), Drinovszka-Novawesz, Sáros vmegyében, tót falu, 173 romai, 25 g. kath., 78 evang., 7 zsidó lak. Savanyuviz; jó rét; erdő. F. u. gróf Andrásy. Ut. post. Böki.”^[3]

Iskoláját 1904-ben az Andrássy család építtette. 1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 315, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 659 lakosából 611 szlovák és 41 cigány volt.

2011-ben 750 lakosából 676 szlovák és 30 cigány.

Nevezetességei

Modern, a Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma van.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]