hu S%C3%A1rosbuj%C3%A1k

	Sárosbuják (Brežany)
	Sárosbuják - templom
	; Sárosbuják zászlaja
	; Sárosbuják zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1329
Polgármester	Jaroslav Kočamba
Irányítószám	082 41
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
	Népesség
Teljes népesség	199 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	367 m
Terület	3,31 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 58′ 46″, k. h. 21° 06′ 31″48.979444°N 21.108611°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 46″, k. h. 21° 06′ 31″48.979444°N 21.108611°E
	Sárosbuják weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosbuják témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Ez a szócikk a szlovákiai Brežany nevű településről szól. Hasonló címmel lásd még: Brežany (egyértelműsítő lap).

Sárosbuják (szlovákul: Brežany, korábban Bujakov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 13 km-re nyugatra, a Szinye-patak jobb oldalán fekszik.

Története

1329-ben „Boyak” alakban említik először, később „Buyak”, „Buayak” néven szerepel a korabeli forrásokban. A 15. század elején a Czudar család birtoka, 1427-ben 15 portája volt. Később a Rozgonyi, Joanelli családok tulajdonában állt. 1787-ben 16 házában 107 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUJÁK. Bujakov. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosa Pulszky, és más Urak, fekszik Szinyének szomszédságában, réttye, legelője elég van, ’s mind a’ két féle fája, és piatzozása sints meszsze, de mivel határja nehezen miveltetik, és nem igen termékeny, harmadik Osztálybéli.”^[2]

A 19. században a Pulszky családé. 1828-ban 19 háza volt 146 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, kézművességgel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bujak, orosz falu, Sáros vgyében, Eperjeshez nyugotra 1 1/2 mfd., 22 r., 104 g. kath., 10 evang., 8 zsidó lak. Erdeje, lehetős szántófölde, s igen jó savanyúvize van. F. u. Pulszky.”^[3]

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 141, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 165 szlovák lakosa volt.

2011-ben 156 lakosából 153 szlovák.

Nevezetességei

Szent Lukács tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma 1727-ben épült, a 18. század második felében megújították. Barokk ikonosztáza 1733-ban épült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]