hu Zsebefalva

	Zsebefalva (Župčany)
	Zsebefalva temploma
	; Zsebefalva zászlaja
	; Zsebefalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1248
Polgármester	František Novotný
Irányítószám	080 01
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
	Népesség
Teljes népesség	1793 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	159 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	315 m
Terület	8,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 00′ 45″, k. h. 21° 09′ 25″49.012500°N 21.156944°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 45″, k. h. 21° 09′ 25″49.012500°N 21.156944°E
	Zsebefalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zsebefalva témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Zsebefalva (1899-ig Zsebfalu, szlovákul: Župčany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 6 km-re nyugatra, a Kisszinye-patak és a Tarca között fekszik.

Története

A falu valószínűleg már a 11. század előtt is létezett. Itt haladt át a Sáros várából a Szepességbe menő fontos kereskedelmi és hadiút. Zsebefalvát 1248-ban az egri püspökség oklevelében „Sebefalwa” néven említik először. Neve a régi magyar „Sebe” személynévből származik. A 13. században Sáros várának uradalmához tartozott. A falunak már ekkor volt egy torony nélküli kőtemploma, melyet János evangélista tiszteletére szenteltek.

1427-ben 38 portája volt. A 15. századtól a sóvári Soós család birtoka. A település a 16. és 17. században a közepes nagyságú falvak közé tartozott templommal, plébániával és iskolával. A 18. században a Péchy családé. 1787-ben 57 házában 398 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSEBFALVA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Szinyei Uraság, lakosai többfélék, határja középszerű, réttyei jók, legelője, fája van.”^[2]

A 19. században a Pulszkyak tulajdonában állt. 1828-ban 68 háza volt 511 lakossal. Lakói főként zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, vászonszövéssel, gyümölcstermesztéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsebfalu, Zupcsani, Sáros v. tót f. ut. post Eperjeshez nyugotra 1 mfd., 314 kath., 43 evang., 51 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Synagoga. Határa részint róna, részint hegyes és elég termékeny; jó rétje, erdeje van. F. u. Erős nemzetség.”^[3]

A 19. század közepétől sok lakója vándorolt ki a tengerentúlra. A 20. század elején szeszfőzde épült a községben. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

A háború után lakói földművesek és a nagybirtokokon dolgozó mezőgazdasági munkások voltak. Termelőszövetkezetét 1954-ben alapították. Szeszfőzdéjét 1955-ben zárták be. Lakóinak nagy része Eperjes és Kassa üzemeiben dolgozik.

Népessége

1910-ben 514, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1211 lakosából 1199 szlovák volt.

2011-ben 1349 lakosából 1283 szlovák.

Neves személyek

Innen származott Lehóczky László premontrei rendi kanonok és tanár.

Nevezetességei

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, római katolikus temploma a 16. század elején épült késő gótikus stílusban. 1635-ben, a 18. század végén és a 20. században átépítették.
Klasszicista kúria a 19. század első feléből.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Zsebefalva