hu Hars%C3%A1g

	Harság (Záborské)
	; Harság zászlaja
	; Harság zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1303
Polgármester	Kristína Maliňáková
Irányítószám	082 53
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
	Népesség
Teljes népesség	1080 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	105 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	327 m
Terület	5,38 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 56′ 47″, k. h. 21° 17′ 20″48.946389°N 21.288889°EKoordináták: é. sz. 48° 56′ 47″, k. h. 21° 17′ 20″48.946389°N 21.288889°E
	Harság weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Harság témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Harság (szlovákul: Záborské, korábban Haršag) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 7 km-re délkeletre fekszik.

Története

1303-ban „Hasag” alakban említik először, mint Sinko fia Petej birtokát. 1427-ben 12 porta után adózott. Birtokosa Farkas Márton és családja, akik a 18. századig voltak birtokosok a községben. 1787-ben 53 házában 414 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HARSÁG. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez közel, határja ha jól miveltetik elég termékeny, réttye sarjút is terem, legelője szűkségekre elég, piatzozása Eperjesen közel.”^[2]

1828-ban 63 háza és 487 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. században a községnek kiterjedt határa volt, mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Harságh, tót falu, Sáros vmegyében, Sóvárhoz délre 1/2 mérfd., 459 kath., 56 zsidó lak. Régi kastély. Vizimalom. F. u. Harsághy, Zatureczky s m.”^[3]

1850 és 1890 között sok lakosa kivándorolt. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 202, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 465 lakosából 464 szlovák volt.

2011-ben 567 lakosából 552 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma 1841-ben épült klasszicista stílusban.
Reneszánsz kastélya 1614-ben épült, 1741-ben átépítették.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]