hu Istv%C3%A1nv%C3%A1g%C3%A1s

	Istvánvágás (Štefanovce)
	; Istvánvágás zászlaja
	; Istvánvágás zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1331
Polgármester	František Kolarčík
Irányítószám	082 35
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
	Népesség
Teljes népesség	199 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	42 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	548 m
Terület	5,25 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 02′ 22″, k. h. 20° 58′ 29″49.039400°N 20.974700°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 22″, k. h. 20° 58′ 29″49.039400°N 20.974700°E
	Istvánvágás weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Istvánvágás témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Istvánvágás (szlovákul: Štefanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 20 km-re nyugatra, a Kis-Szinye és a Nagy-Szinye-patak között, 580 m magasan fekszik.

Története

A települést 1320 körül a soltészjog alapján alapították. Első írásos említése 1331-ből „villa Stefani” alakban származik, a szinnai uradalomhoz tartozott. 1338-ban „Stephanwagasa”, 1427-ben „Etsvanuagasa” néven említik. 1427-ben 17 porta volt a faluban. A Berzeviczy, később a Szinyei családok birtokában állt. 1600-ban 10 adózó portája volt, evangélikus templommal és plébániával. 1715-ben 11, 1720-ban 6 háztartás található a községben. 1787-ben 32 házát 182-en lakták.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ISTVÁN VÁGÁS. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Szirmai Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Berthóldhoz fél mértföldnyire, mellyhez földgye hasonló, Szinyer Lipócznak filiája.”^[2]

1828-ban 22 házában 192 lakos élt, akik mezőgazdasággal, állattartással, fonással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Istvánvágás, tót falu, Sáros vmegyében, ut. post. Berthót. Többen birják.”^[3]

1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 214, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 215 szlovák lakosa volt.

2011-ben 218 lakosából 213 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma eredetileg 14. századi, a 18. és a 19. században megújították.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]