hu Szedikert

	Szedikert (Záhradné)
	Szedikert látképe a plébániatemplommal.
	; Szedikert zászlaja
	; Szedikert zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1285
Polgármester	Róbert Tkáč
Irányítószám	082 16
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
	Népesség
Teljes népesség	1101 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	110 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	313 m
Terület	8,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 04′ 60″, k. h. 21° 16′ 00″49.083333°N 21.266667°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 60″, k. h. 21° 16′ 00″49.083333°N 21.266667°E
	Szedikert weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szedikert témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Szedikert (szlovákul: Záhradné, korábban szlovákul: Sedikert) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 10 km-re északra fekszik.

Története

A települést 1285-ben IV. László király adománylevele „Scegekerthe” alakban említi először, amikor a korábban helyi nemesek kezén levő falut a nagysárosi ágoston rendi szerzeteseknek adja. A falu eredetileg nem a mai helyen, hanem a Mosurovanka-patak mellett, a mai temető közelében feküdt. Ott állt ősi temploma is, melyet Szent Fülöp és Jakab apostolok tiszteletére szenteltek, de már 1814-ben is csak a romjai látszottak. 1320-ban Szedikert szinyei nemesek birtoka. 1350-ben „Zegekerthy” néven említik. 1427-ben 39 portája adózott. 1574-ig újra az ágoston rendiek birtoka volt. 1787-ben 52 házában 403 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Szedikert, Szeczikard. Magyar, és orosz falu Sáros Várm. földes Ura Dezsőfy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Eperjeshez 3/4 mértföldnyire; határja jól termő.”^[2]

A 19. században a Dessewffy család birtoka. 1828-ban 70 háza volt 544 lakossal. Lakói többségben zsellérek voltak, akik mezőgazdasággal, juhtenyésztéssel foglalkoztak. A település első iskolája 1850-ben létesült.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szedékerte, tót falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez egy órányira: 432 kath., 40 evang., 40 zsidó lak. Termékeny határ. Erdő. F. u. a Dessewffy nemzetség. Ut. p. Bártfa.”^[3]

A 19. század végén malom, kőbánya, téglagyár és kerámiagyár is működött a községben. 1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

1944. szeptember 2-án bombatámadás érte a községet, melynek 9 halálos áldozata volt.

Népessége

1910-ben 557, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 926 lakosából 916 szlovák volt.

2011-ben 964 lakosából 930 szlovák.

Nevezetességei

Szent István első vértanú tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1754-ben épült, 1860-ban neoklasszicista stílusban építették át. Ekkor épült a tornya is. Utolsó átépítésére 1932-ben került sor. Ekkor készült a sekrestye, az új kórus, az orgona és az oltár is.
A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt plébániatemploma 1967 és 1970 között épült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]