hu Szentkereszt (Eperjesi j%C3%A1r%C3%A1s)

	Szentkereszt (Krížovany)
	Szentkereszt
	; Szentkereszt zászlaja
	; Szentkereszt zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Első írásos említés	1318
Polgármester	Cyril Harničár
Irányítószám	082 33
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
	Népesség
Teljes népesség	351 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	39 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	403 m
Terület	9,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 58′ 60″, k. h. 21° 03′ 00″48.983333°N 21.050000°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 60″, k. h. 21° 03′ 00″48.983333°N 21.050000°E
	Szentkereszt weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkereszt témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Szentkereszt (egyértelműsítő lap).

Szentkereszt (szlovákul: Krížovany, korábban Svätý Kríž, németül: Kreuzdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 16 km-re nyugatra, a Križovanka-patak völgyében található.

Története

A 13. század végén soltész útján történt betelepítéssel alapították. 1318-ban a trsztenai Lacka fia Domonkos birtokát Perényi Orbán szerezte meg. 1318-ban „Scenthkerezth” alakban említik először, majd 1330-ban „Santa Crux” néven írják. Ugyanekkor említik először plébániáját, 1340-ben pedig ferences kolostorát. 1427-ben 32 portája adózott. A 15. század második felében már két falura: Kis- és Nagyszentkeresztre vált szét. A 15. században mezőváros lett, később piactartási jogot is kapott. 1468-ban „Senthkeresth”, „Kyssenthkeresth”, 1485-ben „Kyszentkerezt”, „Naghzenthkerezt” néven szerepel a korabeli forrásokban. A Berthóty, Hedry, Frich családok tulajdonában állt. 1787-ben 58 házában 395 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT KERESZT. Sáros Várm. földes Urai Hedry, és Berthold Urak, lakosai katolikusok, fekszik Bertoldhoz 1 mértföldnyire; határja meglehetős.”^[2]

A 19. században a Ghyllányi család birtokában állt. 1828-ban 49 háza és 361 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szent-Kereszt, Swati Kriz, tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez nyugotra 2 mfd., 269 kath., 83 evang., 14 zsidó lakossal. Katholikus paroch. templom. F. u. a Berthóty, és Hedry nemz.”^[3]

1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 294, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 362 lakosából 361 szlovák volt.

2011-ben 367 lakosából 347 szlovák.

Nevezetességei

A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1330 körül épült. A 17. században bővítették, 1775-ben barokk stílusban építették át. Belseje részben gótikus, főoltára 1510 körül készült késő gótikus stílusban.
A falu új temploma 2006-ban épült.
A templom előtt álló harangtorony a 14. század közepén épült, a 15. század végén és a 17. században átépítették.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]