hu Nagys%C3%A1ros

	Nagysáros (Veľký Šariš)
; Nagysáros címere	; Nagysáros zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	város
Első írásos említés	1217
Polgármester	František Bartko
Irányítószám	082 21
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
	Népesség
Teljes népesség	6471 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	206 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	281 m
Terület	25,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 02′ 18″, k. h. 21° 11′ 30″49.038333°N 21.191667°EKoordináták: é. sz. 49° 02′ 18″, k. h. 21° 11′ 30″49.038333°N 21.191667°E
	Nagysáros weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagysáros témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Nagysáros (szlovákul: Veľký Šariš, németül: Groß-Scharosch) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. A 18. század végéig Sáros vármegye székhelye.

Fekvése

Eperjestől 5 km-re északnyugatra, a Tarca völgyében, annak partján fekszik.

Története

1217-ben „Sarus” néven említik először. Neve a magyar sár főnévből származik, egyúttal az egykori vármegye névadója. Sáros vára valószínűleg már 13. századi első említése előtt is állt. II. Béla egyik lányát a várkápolnában temettette el. 1312-ben Károly Róbert megostromolta, majd 1315 újéve körül Ákos Mikcs ismét elfoglalta a lázadó Tarkői Henrik ispántól. 1440-től 1461-ig Giskra serege szállta meg, míg Mátyás visszafoglalta tőlük. 1537 szeptemberében Fels, I. Ferdinánd vezére két hónapi ostrommal tudta elfoglalni. Helyreállították, de jelentősége fokozatosan megszűnt. A Rákócziak a Várhegy alatt 1613-ban emeltek várkastélyt. A várat 1687-ben Székely Márton – Thököly kapitánya – felgyújtotta, nehogy a császáriak kezébe kerüljön, azóta rom. 1701. április 18-án innen hurcolták fogságba a császáriak Rákóczi Ferencet.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SÁROS. Nagy Sáros. Régi Mezőváros Sáros Várm., földes Ura Gróf Áspermont Uraság, lakosai katolikusok, fekszik kies helyen, Eperjeshez 3/4 mértföldnyire, hajdani Vára alatt. Régi állapottyáról lásd Vágnert in Analectis Sarosiensib. Több nemes Urak is laknak benne; kastéllyában fogattatott-el éjjel ágyában Rakóczy; de Lengyel Országba kiszabadúlt vala. Határja középszerű, fája, legelője elég van, vásárjai meglehetősek.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Sáros, tót m. v. Sáros vgyében, Eperjeshez északra 1 mfdnyire, a Tarcsa mellett, 2515 r. kath., 88 evang., 202 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Nagy emeletes kastély. Számos nemes udvar. Szántóföldjei hegyesek, s közép termékenységüek; legelője, erdeje elég; lakosai közt sok timár, varga, posztós és kertész számláltatik.”^[3]

1920 előtt Sáros vármegye Eperjesi járásához tartozott.

A második világháborúban a vár elpusztult, romjait 1947-ben lebontották.

Népessége

1880-ban 2571 lakosából 29 magyar és 2217 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 2675-en lakták, ebből 57 magyar és 2437 szlovák anyanyelvű.

1900-ban 2520 lakosából 260 magyar és 2011 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 2476-an lakták: 418 magyar, 1869 szlovák, 74 német és 115 egyéb (lengyel vagy cigány) anyanyelvű. Ebből 2228 római katolikus, 100 görög katolikus, 88 izraelita, 52 evangélikus és 8 református vallású volt.

1921-ben 2540 lakosából 49 magyar és 2328 csehszlovák.

1930-ban 2863-an lakták, ebből 12 magyar és 2527 csehszlovák.

1991-ben 4058 lakosából 3873 szlovák volt.

2001-ben 4018 lakosából 3684 szlovák, 244 cigány és 2 magyar volt.

2011-ben 5292 lakosából 4348 szlovák, 476 cigány és 3 magyar.

2021-ben 6471 lakosából 6181 (+37) szlovák, 2 (+2) magyar, 69 (+570) cigány, 22 (+80) ruszin, 93 (+22) egyéb és 104 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

Neves személyek

Itt született 1788. december 26-án Rómer István gyógyszerész, feltaláló, gyufagyáros.
Itt született 1810-ben Valkó Endre református gimnáziumi tanár.
Itt született 1817-ben Kaczvinszky Viktor Vince, a jászóvári premontrei rend prépost-prelátusa.
Itt született 1845-ben Iklódy Győző hírlapíró.
Itt született 1869-ben Dobránszky János esperesplébános, pápai kamarás, politikus, publicista.
Dancs mester (?–1345 után) védte a várat.
Itt nevelkedett Csáky (VIII.) István (1603-1662) tárnokmester.

Nevezetességei

Utcarészlet
A 17. századi Sáros vára Georg Hoefnagel metszetén
Sáros várának romjai

Az északnyugatra emelkedő 570 m magas Várhegyen állnak Sáros várának romjai.
Szent Jakab tiszteletére szentelt, szász gótikus, evangélikus temploma kis halmon áll, kerítőfalát négyszögletű tornyok erősítik.
Szent Erzsébet kápolna.
Szent Kunigunda kápolna.
Rákóczi-kastély.

Források

Tuhrinszky Károly 1899: Sárosvár története. Eperjesi Katolikus Főgimnázium Értesítője 1898, 1-61.
1903 A nagysárosi Rákóczi-kastély. Művészet 2, 210-211.
Ján Hunka 1996: Počítacie žetóny objavené počas archeologických výskumov na Slovensku. Študijné zvesti 32.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 16.)
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ ma7.sk

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 16.)

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

Nagysáros