hu Zsegnye

	Zsegnye (Žehňa)
	Zsegnye látképe
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1330
Polgármester	Slavomír Lipták
Irányítószám	082 06
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
	Népesség
Teljes népesség	1277 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	60 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	394 m
Terület	16,76 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 20′ 27″48.916667°N 21.340833°EKoordináták: é. sz. 48° 55′ 00″, k. h. 21° 20′ 27″48.916667°N 21.340833°E
	Zsegnye weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Zsegnye témájú médiaállományokat.
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Zsegnye (szlovákul: Žehňa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

Eperjestől 12 km-re délkeletre, az Ósva-patak és a Tarca között fekszik.

Története

A települést 1330-ban „Zegnia” alakban említik először. Később „Segnia”, „Zwsnia”, „Zedeguka”, „Zedenia” alakban szerepel a történeti forrásokban. Egy Bodan nevű nemes utódainak birtoka volt. 1427-ben 19 portával adózott. A Segney családé, majd a 17. században a Kecer és Piller családok birtoka. 1787-ben 38 házában 283 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SEGNYE. Sáros Vármegy. földgye középszerű, de egyéb javai külömbfélék, és hasznosak.”^[2]

1828-ban 34 házát és 342-en lakták. Lakói zsellérek voltak, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, vászonszövéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsegnye, Sáros v. tót f. Kakasfalvához tartozó fil. 55 romai, 41 g. kath., 190 evang., 10 zsidó lak. Ev. szentegyház. F. u. a Keczer nemzetség. Ut. p. Böki.”^[3]

1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Termelőszövetkezetét 1958-ban alapították. Lakóinak egy része Eperjes üzemeiben dolgozott.

Népessége

1910-ben 292, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 795 lakosából 779 szlovák volt.

2011-ben 1007 lakosából 974 szlovák.

Nevezetességei

Evangélikus temploma a 13. században épült román stílusban, a 17. században tornyot, mellékhajót és sekrestyét építettek hozzá, valamint fallal is körbevették.
Neoreneszánsz sírbolt a 19. század második feléből.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]