Vrbnik (Biskupija)

Ez a szócikk a Biskupija községbeli Vrbnikről szól. Hasonló címmel lásd még: Vrbnik (egyértelműsítő lap).

Vrbnik
A Szent Miklós templom
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Šibenik-Knin
Község	Biskupija
Jogállás	falu
Irányítószám	22300
Körzethívószám	(+385) 022
Népesség
Teljes népesség	297 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	344 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 01′ 01″, k. h. 16° 11′ 38″44.017, 16.194Koordináták: é. sz. 44° 01′ 01″, k. h. 16° 11′ 38″44.017, 16.194
A Wikimédia Commons tartalmaz Vrbnik témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vrbnik falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Biskupijához tartozik.

Fekvése

Knintől 4 km-re délre, Dalmácia északi-középső részén, a Vrbniki mezőn, a 33-as számú főút mellett fekszik. Közigazgatásilag Biskupijához tartozik. Területén halad át a Zágrábról Splitre menő vasútvonal is.

Története

A település neve a „vrba” (fűzfa) főnévből származik, mely fa régóta honos a Vrbniki mezőn.[2] A török 1522-ben szállta meg ezt a területet. A szerbek bevándorlása már a 15. században megkezdődött, de a legnagyobb méreteket 1521 és 1527 között öltötte. A falu a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. A velencei hatóságok az igazgatásuk alá visszakerült területet krajinákra azaz kerületekre osztották. Ezen belül a kisebb igazgatási egységeket a kapitányok irányították. Vrbnik a knini kerületen belül a szomszédos Ljubač-csal és Potkonjéval tartozott közös kapitány irányítása alá. A velencei uralom 1797-ig tartott, de a két másik településsel a közösség továbbra is megmaradt. A három falunak közös temploma (a vrbniki Szent Miklós templom) és iskolája is volt.[3] Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 1115, 1910-ben 1561 lakosa volt. Fejlődésén sokat lendített a spliti vasútvonal 1890-es megépítése. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben csaknem teljes lakossága szerb nemzetiségű volt. Szerb lakói még ez évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakói nagyrészt elmenekültek. A településnek 2011-ben 447 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[4][5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
1.115	1.513	1.107	1.344	1.369	1.561	1.750	1.993	1.524	1.633	1.640	1.550	1.362	1.332	323	447

Nevezetességei

Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1619-ben épült, de Stefan Boca egykori dalmát püspök állítása szerint a templom már 1570-ben is állt.[2] 1675-ben bővítették, mai formáját az 1798-ban történt átépítés során kapta.[2] A templomot régi temető övezi.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Ljubackodknina.wordpress.com:Geografski položaj sela(szerbül)
3. Ljubac.webs.com:Istorija sela Archiválva 2015. július 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (szerbül)
4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

További információk

• Knin város hivatalos oldala (horvátul)
• Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• Knin város információs portálja (horvátul)
• A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)