Mratovo

Mratovo
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Šibenik-Knin
Község	Promina
Jogállás	falu
Irányítószám	22303
Körzethívószám	(+385) 022
Népesség
Teljes népesség	47 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	246 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 57′ 32″, k. h. 16° 02′ 34″43.95878712, 16.04280213Koordináták: é. sz. 43° 57′ 32″, k. h. 16° 02′ 34″43.95878712, 16.04280213
Sablon • Wikidata • Segítség

Mratovo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Prominához tartozik.

Fekvése

Knintől légvonalban 15, közúton 20 km-re, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Dalmácia északi-középső részén, a Krka szurdokvölgyétől keletre fekszik.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint falu területe már az újkőkorszakban is lakott volt. Az ókorban római település állt itt, ezt bizonyítja a templom újjáépítési munkái során itt talált latin feliratos római kőlap.[2] A templomot 1412-ben említik először, de vélhetően ennél sokkal régebbi. Maga a település neve is a templom védőszentjének nevéből keletkezett. A Márton név ekkoriban elég ritka volt ezen a vidéken, Szent Márton kultusza valószínűleg északról, magyar hatásra érkezett.[2] A török 1522-ben szállta meg ezt a területet, melynek korábbi lakossága nagyrészt nyugatra menekült. A község területe a moreai háború során 1688-ban szabadult fel a török uralom alól. Miután 1797-ben a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot osztrák csapatok szállták meg. 1809-ben az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A falunak 1857-ben 410, 1910-ben 461 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az 1970-es években nagy számú lakosság vándorolt ki a jobb megélhetés reményében. 1991-ben lakosságának 90 százaléka horvát, 8 százaléka szerb volt. A délszláv háború idején 1991-ben szerb felkelők és a JNA csapatai szállták meg és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. Katolikus templomát felgyújtották, horvát lakossága elmenekült. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. Szerb lakossága nagyrészt elmenekült. A falunak 2011-ben 56 lakosa volt.

Lakosság

Lakosság változása[3][4]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
410	409	383	442	466	461	512	525	556	597	587	388	218	204	86	56

Nevezetességei

A Szent Márton templomot[5] már 1412-ben említik. Az eredeti templomból fennmaradt a sekrestye és a gazdagon díszített harangtorony a két haranggal. 1841-ben új, ötszög alaprajzú templomot építettek mellé. A délszláv háború idején a szerbek felgyújtották. Újjáépítése 2002-2003-ban történt. A templom körül régi temető található.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Blog.dnevnik.hr:Mratovo (horvátul)
3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
5. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2059.

További információk

• Promina község hivatalos oldala (horvátul)
• Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
• A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
• Blog a prominai települések életéről (horvátul)