Ostrogašica

Ostrogašica
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Šibenik-Knin
Község	Unešić
Jogállás	falu
Irányítószám	22323
Körzethívószám	(+385) 022
Népesség
Teljes népesség	38 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	315 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 46′ 13″, k. h. 16° 07′ 45″43.77019686, 16.12928414Koordináták: é. sz. 43° 46′ 13″, k. h. 16° 07′ 45″43.77019686, 16.12928414
Sablon Wikidata Segítség

Ostrogašica falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik.

Fekvése

Šibeniktől légvonalban 19, közúton 26 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 10 km-re északnyugatra Dalmácia középső részén a Zagorán, a Mideno-hegy alatt fekszik. Hét településrészből áll, ezek Madžari, Matasi, Jamani, Marasi, Radani, Kosori és Kedžići az ott élő családok neveit viselik.

Története

Az általánosan elfogadott nézet szerint település a késő ókorban és a kora középkorban itt élt keleti gótokról (más néven osztrogótok) kapta a nevét. Egy másik nézet szerint a mai Mirlović területén található Zvono-hegy ószláv neve volt Ostro, ahol erődítmény is állt. Amint azt Toma főesperes is feljegyzi Ostrogašica és Podumci területén együtt éltek az óhorvátok a gótokkal, akik között nem is tesz különbséget. Ezt a népességet valószínűleg a tatárjárás vihara számolta fel és később helyükre elszlávosodott vlach pásztornépek települtek.[2] A középkorban a Kosevićai Szent János plébániához tartozó Zvoničac falu állt ezen a területen. A környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. A török uralom idején területe a Klisszai szandzsák része volt. Ebben az időszakban a keresztény hívek szolgálatát a visovaci ferences atyák látták el. A török uralom után a mirlovići plébániához került és ma is hozzá tartozik.[3] A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 262, 1910-ben 181 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a szerbek többször ágyúzták a Mideno környéki horvát állásokat, de a települést sohasem foglalták el. 2011-ben 47 lakosa volt, akik főként földműveléssel és állattartással foglalkoztak.

Lakosság

Lakosság változása[4][5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
262	257	273	282	301	181	363	210	227	260	312	283	209	129	74	47

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Nevest-cera.net:Povijest Archiválva 2016. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
3. Franjevci-split.hr:Mirlović (horvátul)
4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

További információk

• Unešić község hivatalos oldala (horvátul)
• A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
• Cera és Nevest települések weboldala (horvátul)