Čista Mala

Čista Mala
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Šibenik-Knin
Község	Vodice
Jogállás	falu
Irányítószám	22223
Körzethívószám	(+385) 022
Népesség
Teljes népesség	132 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	112 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 52′ 57″, k. h. 15° 46′ 45″43.8825, 15.7791666667Koordináták: é. sz. 43° 52′ 57″, k. h. 15° 46′ 45″43.8825, 15.7791666667
Sablon • Wikidata • Segítség

Čista Mala falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Vodicéhez tartozik.

Fekvése

Šibenik központjától légvonalban 18, közúton 29 km-re északnyugatra, községközpontjától 14 km-re északra, Dalmácia középső részén fekszik.

Története

Čista települést már 1403-ban és 1407-ben is említik a középkori lukai zsupánság részeként. Nincsenek rá vonatkozó adatok, de a szakemberek valószínűsítik, hogy a településnek már a 13. században önálló plébániája volt. 1409-ben egész Dalmáciával együtt a Velencei Köztársaság része lett. 1522-ben Skradinnal együtt török uralom alá került és csak 1684-ben szabadították fel. Ezután a velenceiek birtoka volt. A szerb lakosság ősei a 16. és a 17. században főként Boszniából települek ide és a már meglevő Čista falu mellé különálló települést létesítettek. A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 203, 1910-ben 358 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 94 százaléka szerb nemzetiségű volt, akik még az évben csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz, melynek itt húzódott a déli határa. 1995 augusztusában foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága Szerbiába menekült és később is csak főként az idősek tértek vissza. 2004-ben nagy ünnepség keretében szentelték újra a falu megújított pravoszláv templomát. A falu lakossága 2011-ben 119 fő volt.

Lakosság

Lakosság változása[2][3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
203	599	206	244	290	358	440	506	618	719	760	663	577	596	80	119

Nevezetességei

• Szent Miklós tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma 1873-ban, más forrás szerint 1895-ben épült. 2004-ben teljesen megújították és újraszentelték. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület. Homlokzatán a főbejárat felett körablak, az oromzaton pengefalú harangtorony látható, benne két haranggal. A templomot a falu temetője övezi, mely alacsony kőkerítéssel van körülvéve.
• A Gradina Dragišić nevű lelőhelyen őskori eredetű erődített település maradványai találhatók. Védőfalai nem maradtak fenn teljesen. A falakon belül házmaradványokat találtak. Az élet folytonossága a domboldalon az hallstatti kultúra korai időszakától az 1. századig követhető. A domb keleti részén a település nekropolisza fekszik. A feltárt sírokban gazdag leleteket találtak, különböző temetkezési szertartásokkal.[4]

További információk

• Vodice város hivatalos honlapja (horvátul)
• Vodice város turisztiai irodájának oldala (horvátul)
• A dalmáciai pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: RST-0716-1973.