Srima
Srima falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Vodicéhez tartozik. FekvéseŠibenik központjától légvonalban 7, közúton 13 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, a Šibeniki-csatorna északi részén, az azonos nevű öbölben fekszik. TörténeteA régészeti leletek tanúsága szerint Srima területe már az őskorban és az ókorban is lakott volt. Legnevezetesebb régészeti lelőhelye Prižbán található, ahol egy késő ókori kétrészes bazilikát tártak fel. A falu már a középkorban is létezett. Ebből az időből származik a település feletti dombon a Szűzanya tiszteletére szentelt kis középkori templom értékes korabeli freskókkal. A település a 16. században teljesen elnéptelenedett, amikor az oszmán hódítók elől a szárazföld belsejéből a lakosság a jól védett városokba és a szigetekre menekült. Ekkor alapították a szemközti Prvić-szigeten található Šepurine települést is. A török veszély elmúltával a 17. század végén lakói nagyrészt visszatértek az eredeti lakóhelyükre. Ez volt Srima önálló településsé fejlődésének időszaka. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 51, 1910-ben 189 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Srima fejlődése a 20. század második felében a turizmus fellendülésével indult meg nagyobb mértékben. Kiépültek a strandok, egymás után épületek a magánházak és apartmanok. A település összeépült a szomszédos Vodicével. A lakosság három évtized alatt több, mint a négyszeresére nőtt. Lakossága 2011-ben 823 fő volt. Lakosság
Nevezetességei
További információk
Jegyzetek
|
Portal di Ensiklopedia Dunia