Mirlović Zagora

Mirlović Zagora
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Šibenik-Knin
Község	Unešić
Jogállás	falu
Irányítószám	22323
Körzethívószám	(+385) 022
Népesség
Teljes népesség	347 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	263 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 45′ 37″, k. h. 16° 05′ 58″43.76033599, 16.09952504Koordináták: é. sz. 43° 45′ 37″, k. h. 16° 05′ 58″43.76033599, 16.09952504
Sablon • Wikidata • Segítség

Mirlović Zagora falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik.

Fekvése

Šibeniktől légvonalban 16, közúton 23 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re északnyugatra Dalmácia középső részén a Zagorán fekszik.

Története

Területén már a horvátok őseinek 7. századi letelepedése után létezett település, ezt bizonyítja a Copić-földön feltárt ószláv temető. 1298-ban a šibeniki püspökség alapítása alkalmával említik ezen a vidéken Pokrovnik, Banjica, Zaharina, Zamelica és Radićani falvakat, melyek a pokrovniki plébániához tartoztak.[2] A környező településekkel együtt 1522-ben szállta meg a török és csak a 17. század végén szabadították fel a velencei seregek. A török uralom idején területe a Klisszai szandzsák része volt. P. Bačić atya szerint ebben az időszakban kapta a település a mai nevét a muszlim Mirilović bégről.[2] 1543-ban a török felégette a plébánia székhelyét Pokrovnikot és 1564-ben a plébánia működése is megszűnt. A keresztény hívek szolgálatát a visovaci ferences atyák látták el. A török uralom után lakossága részben Hercegovinából érkezett betelepülőkkel cserélődött ki és egy időben Ugarcinak nevezték.[2] Ekkor alapították meg az új mirlovići plébániát, melyhez 1856-ig a mai községközpont Unešić is hozzá tartozott. A plébánia anyakönyveit 1698 és 1785 között még a visovaci ferences kolostorban vezették.[2] A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 308, 1910-ben 349 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 387 lakosa volt, akik főként földműveléssel és állattartással foglalkoztak. A mirlovići plébániához ma Mirlović, Pakovo Selo, Pokrovnik, Radonić, Ostrogašica, Podumci és Donje Planjane települések tartoznak.

Lakosság

Lakosság változása[3][4]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
308	348	337	283	337	349	299	347	653	724	756	829	730	657	411	387

Nevezetességei

• Mária mennybevitele (Nagyboldogasszony) tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a 17. században épült, I. D. Caligari šibeniki püspök 1712-ben említi először. Később 1768-ban megújították és többször bővítették bővítették. Legkorábban a szentélyhez építették hozzá a sekrestyét, majd 1911-ben két oldalára kápolnákat építettek. Így a templom latin kereszt alaprajzú lett. A főhomlokzat mellé a déli oldalra épült a négyszögletes torony. A homlokzaton a bejárat mellett két kis ablak található, felette egy nagyobb kőkeretes ablak, legfelül egy kisebb ablakkal. A harangtoronyban három harang található. A márvány főoltár 1916-ban készült, a hajóban levő két mellékoltár Szent Jakab apostol és Páduai Szent Antal tiszteletére van szentelve. 1999-ben a templomot megújították. Ennek során új tetőt kapott szigeteléssel, a falakhoz betonkoszorút építettek, kiásták az alapokat és járdát alakítottak ki. A templom körül temető található, melyet kőfal övez. A fal mellett tíz, a templom közeléből és temetőből kiásott régi sírkövet állítottak fel.[2]
• Škaro településrésztől mintegy háromszáz méterre északra található a Škarin régészeti lelőhely, egy barlang egy magas sziklákkal körülvett mély víznyelő alján. A belső tér egy tágas, 49 hosszú és 28 széles csarnok, amelynek maximális magassága 10 méter. A denevér- és galambürülék 7 méter vastag rétegében végzett próbaásatás során számos kerámia-, csont- és kőtárgy töredéke került elő, amelyek több mint 5000 éves időszakra nyúlnak vissza.[5]

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Franjevci-split.hr:Mirlović (horvátul)
3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
5. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3952.

További információk

• Unešić község hivatalos oldala (horvátul)
• A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
• Cera és Nevest települések weboldala (horvátul)