Vöröstönkű galambgomba
A vöröstönkű galambgomba (Russula olivacea) a galambgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lomb- és fenyőerdőkben élő, ehető gombafaj. MegjelenéseA vöröstönkű galambgomba kalapja 8-16 cm széles, alakja eleinte domború, idősen laposan, középen benyomottan kiterül. Széle fiatalon behajló, később egyenes. Felszíne sima, száraz, matt. Színe fiatalon piszkos olívbarna, olívsárgás, idősen borvöröses, bíborbarna, gyakran foltos vagy koncentrikusan többszínű. A kalapbőr nem lehúzható. Húsa vastag, kemény, törékeny. Színe fehér, idősen sárgás; sérülésre nem változik. Szaga nem jellegzetes vagy kissé gyümölcsös, íze kellemes, némileg diószerű. Lemezei tönkhöz nőttek vagy felkanyarodók. Fiatalon fehérek és sűrű állásúak, idősen krémsárgásak és viszonylag ritkásak. A tönk közelében villásan elágazhatnak. Tönkje 8-13 cm magas és 2,0-3,5 cm vastag. Alakja nagyjából egyenletesen hengeres. Színe fehéres, főként a felső részén halványrózsás, lilásvöröses, ritkán teljesen fehér. Felszíne sima vagy ráncolt. Spórapora halványsárga. Spórája közel gömbölyű vagy tojásdad, felszíne szemölcsös, nem hálózatos, amiloid, mérete 8,5-10,5 x 7,5-9 µm. Hasonló fajokAz ízletes galambgomba és a sárgalemezű galambgomba hasonlít hozzá.
Elterjedése és termőhelyeEurópában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem ritka. Savanyú talajú lomberdőben vagy fenyvesekben él, különösen bükk, ritkán luc alatt. Júniustól októberig terem. Ehető. Nyersen vagy nem kellően átsütve gyomorpanaszokat okozhat. Kapcsolódó cikkekForrások
|
Portal di Ensiklopedia Dunia