Barna csengettyűgomba
A barna csengettyűgomba (Pluteus cervinus) a kalaposgombák rendjébe és a csengettyűgombafélék családjába tartozó Magyarországon is fellelhető gombafaj. MegjelenéseIsmertetőjele a kalapból csuklósan kifordítható tönk. Kalapjának színe változatos, de többnyire barna, ezenkívül szürkés, feketés és fehéres is lehet. Kalapja félgömb alakúból kiterülő, 5-15 cm széles, vékony húsú. Színezete gyakran foltos, tarka, sugarasan rajzolt, esetleg pikkelyes. Sűrűn, szabadon álló lemezei a tönköt nem érintik. Színük eleinte fehér, később piszkosvöröses lesz. Spórapora rózsaszínű. Spórái rózsaszínűek, elliptikusak, 6-8 x 4-6 µm méretűek, sima felületűek.[1] Termőrétegében jellegzetes cisztidák találhatók. Tönkje megnyúlt, hengeres, nagyjából egyformán vastag mindenütt, esetleg felfelé vékonyodó, merev. 5–12 cm hosszú, 0,5-1,5 cm vastag. Fehér, szürkés-barnásan vagy feketésen felhős, és rajta hosszanti, finom, rásimuló feketés szálak húzódnak. ÉlőhelyeMajdnem egész évben, termő, gyakori gomba. Korhadó fán, fatönkön, tuskókon, gyökereken, elkorhadt faanyagon, mindenféle erdőben és erdőirtás helyén többnyire magányosan vagy kettesével-hármasával terem. Aránylag száraz időben is előjön, és eső után az első gombák között jelenik meg. FelhasználásaA fiatal gomba jó ízű, ehető, az idősebbtől az étel kissé nyálkás lesz. Húsa törékeny, vizenyős, nem állóképes így árusításra alkalmatlan. A tönk alsó része szálkásan rostos, ezért azt nem alkalmas elkészítésre. Metanolos kivonatának antioxidáns és diabétesz ellenes tulajdonságai ismertek.[1] Jegyzetek
Források
|
Portal di Ensiklopedia Dunia