Az Arnhem–Oberhausen-vasútvonalon a holland–német határon végzett villamosítási munkák befejezésével lehetővé vált 1967. május 28-án elindítani a Rembrandt-ot.[2][3] Ezen a vonalon az akkori három TEE-járat közül a Rembrandt-ot délutáni járatként indították el Amszterdamból, reggel a Rheingold és este Rhein-Main között. A Rembrandt a TEE Helvetia járattal együttműködve közvetlen kocsikat továbbított, amelyeket Mannheimben kapcsoltak le- és fel,[3][4] így délutáni TEE összeköttetést biztosított Amszterdam és Zürich között a Rajna völgyén keresztül a TEE Edelweiss mellett, amely reggel Amszterdamból indult és Brüsszelen és Luxemburgon keresztül közlekedett Zürichbe. Étkezőkocsit is továbbított, amelyet a német Deutsche Schlafwagen- und Speisewagengesellschaft (DSG) alkalmazottai üzemeltettek.[3][5]
A Rembrandt volt az első TEE, amely Baden-Württemberg fővárosába, Stuttgartba közlekedett.[6] Észak felé a Rembrandt kora reggel indult Amszterdamba Münchenből, így reggeli eljutási lehetőséget biztosított, kiegészítve a Rheinpfeil által nyújtott meglévő délutáni TEE járatot. 1979. május 27-étől megszűnt a Helvetia közvetlen kocsija,[7] és a mannheimi megállást darmstadtira cserélték.[8]1980. június 1-jén az útvonal déli végén Stuttgartig rövidült.[5]
A Rembrandt utolsó munkanapja TEE-ként 1983. május 28. volt. Másnap a déli végállomását északabbra, Frankfurt am Mainba költöztették, és a vonatot két kocsiosztályú InterCity járattá alakították át.[9][10] Továbbra is egy teljes étkezőkocsit továbbított. Vonatszáma észak felé IC 122, dél felé IC 123 lett.[10]
EuroCity
1987. május 31-én, az EuroCity hálózat beindításával az EC Rembrandt felváltotta a TEE Rheingold-ot, bár a svájci végállomás nem Genf, hanem Chur volt. A Rembrandt eredeti útvonalát az EC Frans Hals szolgálta ki. Amikor 1991-ben új EC90 sorozatú svájci gördülőállomány került forgalomba, a Rembrandt-ot is EC90 sorozatú kocsikkal állították ki, beleértve a "panoráma" kocsikat is (svájci Apm 19 sorozat). Mivel a Rheingold 1962 és 1976 között panoráma kocsikat is továbbított, az 1991-es változás a Rembrandt szerelvényét is kiegészítette ilyen személykocsikkal a Rajna-völgyön át tartó vonatúthoz, bár újabb típussal, nem pedig a vista-kupola típussal, amelyet a Rheingold továbbított. 2002. december 14-én a Rembrandt helyébe név nélküli ICE-járat lépett Amszterdam és Bázel között.[11]
Irodalom
Centre for publicrelations UIC. TEE (holland nyelven). Paris: Union International des Chemins de Fer (1972)
Hajt, Jörg. Das grosse TEE Buch (német nyelven). Bonn/Königswinter: Heel Verlag (2001). ISBN 3-89365-948-X
La Légende des Trans Europ Express (francia nyelven). Vannes: LR Presse (2007). ISBN 978-29-036514-5-9
Goette, Peter. TEE-Züge in Deutschland (német nyelven). Freiburg: EK-Verlag (2008). ISBN 978-3-88255-698-8
