|
Paloznak
Paloznak magyarországi község a Balaton északi partján. Ma Veszprém vármegye Balatonfüredi járásának része, de korábban – Szent István magyar király korától egészen az 1945-ös megyerendezésig – Zala vármegyéhez tartozott. Első ismert, írásos említése a veszprémvölgyi monostor adománylevelében található a 970-es évekből, de területe a régészeti leletekből ítélve legalább 5000 éve lakott lehet. Önkormányzata a Balaton-felvidék hagyományos faluképének megőrzéséért 1998-ban Hild-díjat kapott. A mai település életében meghatározó tevékenységek a borászat és a turizmus kiszolgálása; a Balatonhoz kötődő egyéb foglalkozások jelenléte – mint például a halászaté – kevésbé jellemző, elsősorban azért, mert a tópartnak csak csekély szakasza tartozik a községhez, annak is nagyobb részén magán üdülőtelkek találhatók. FekvésePaloznak a Balaton északi-partján a Bakony déli lábánál található. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Lovas (melytől mindössze 2 kilométer távolság választja el), kelet felől Alsóörs, nyugat felől Csopak, északnyugat felől pedig Veszprémfajsz. Északon pontszerűen határos még Felsőörssel, illetve csekély vízterületei révén a tó déli partján fekvő Siófokkal is. A legközelebbi nagyobb város Balatonfüred, nagyjából 6 kilométerre nyugat-délnyugati irányban. A hegyoldalban található a Hampaszkút és az abból eredő ér, amelynek vize a falutól délkeletre található Vöröspart mocsarába ömlik. Szintén a Vöröspartba torkollik a Lovas felől érkező Lovasi-séd. Kisebb vízfolyásként még szót kell ejteni a Csopak határától nem messze folyó Igmándi-érről is. A fentiekben már említett Vöröspart a falu keleti határán található lápos és sekély vizű terület. Élővilága igen gazdag: sok madár, hüllő, hal, kisemlős, és kétéltűfaj él itt. Vizét egy patak vezeti a Balatonba. MegközelítéseLegfontosabb közúti megközelítési útvonala a 71-es főút, mely a belterülete déli széle mellett húzódik, ezen érhető el Alsóörs vagy Csopak érintésével. Központján az (ezen a szakaszon 7221-es számozást viselő), úgynevezett római út halad keresztül, ezen Lovas, illetve Csopak ófaluja felől közelíthető meg. Északi külterületeit átszeli még a 73-as főút is. Bár a Börgönd–Szabadbattyán–Tapolca-vasútvonal a falu határában halad el, a vasútnak nincs megállási pontja a határai között; a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőségeket Csopak megállóhely vagy Alsóörs vasútállomás kínálja. Rendszeres buszjáratok közlekednek viszont a települést érintően, mind Balatonfüred, mind Veszprém felől. Növényzete, éghajlataA falu időjárását befolyásolja a Balaton közelsége, a helyi mikroklíma nagymértékben eltér a fennsík éghajlatától: a terület szélvédett, enyhe klímájú. A falu talaját az agyagos homok és a vörös színű kötött márga, valamint a vörös homokkő határozza meg. Az erdőkben tölgy, bükk és fenyő található, megterem az őszi-, a sárgabarack, füge és a szőlő. Paloznakra jellemző fafajta a mandula. Több helyen találkozni vele. Előforduló lágy szárú növények: hóvirág, borágó, tavaszi kankalin, téltemető. A falu történelmeA tájon mintegy ötezer évvel ezelőtt már megjelentek különféle embercsoportok. Az őskori emberek a Tódi-dülő vízforrásainak közelében földbe ásott lakásokban laktak, melyek nyomait és újkőkori cserépedények maradványait találták meg a régészek. Kitűnő éghajlata miatt folyamatosan lakott terület volt az ókorban is. Paloznak határában két római kori tanyagazdaság (villa rustica) maradványai kerültek elő. A falu nevének etimológiája szláv eredetű lakosságra utal: a „loznik” szó szőlőskertet jelent, a „po loznik” szláv nyelven annyit tesz, hogy „a szőlőskertek alatt”. A honfoglalás idején az Árpád-ház uralta a környék birtokait, ebből az időből 1914-ben egy lovassír maradványai kerültek elő. Az első ismert magánoklevél 1079-ből Guden vitéz végrendelete, melyben László király vitéze Paloznakon fekvő javait királyi engedéllyel a veszprémi egyházra hagyja.[3]
– Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, A veszprémi káptalan magánlevéltára, 1079. Paloznak 2.
Paloznak nevének első említése a veszprémi apácakolostor adománylevelében található. 1305-ben egy szökési kísérletről írt egy oklevél. E szerint az év során a veszprémi egyház jobbágyai, Scenes és fiai (Miklós és András), továbbá rokonaik Tamás fia Péter, Guge fia Ivanka, Jakab fia Simon, Mihály fiai Máté és István nem bírták kifizetni a rájuk kirótt 110 márkás bírságot. Ezért úgy döntöttek, hogy a távoli Siklósra szöknek, ahol elbújnának és letelepednének. A tervük nem jött össze, ugyanis Siklóson elkapták őket, és hazaszállították.[4] Az 1400-as évekre a falu legnagyobb birtokosa a veszprémi Mihály arkangyal egyházból kivált káptalan lett. A török hódoltság ideje alatt Paloznak – más Balaton-felvidéki falvaktól eltérően – nem néptelenedett el. A reformáció ideje alatt a gyülekezet a régi katolikus templomot foglalta el, és 1749-ig a birtokában tartotta, majd a XVII. század végén a Csopak-Kövesd-Paloznak református anyaegyház saját templom építésébe fogott Csopakon. A filoxéra-vész Paloznakot sem kímélte, 1888-ra minden szőlő elpusztult. A szőlők újratelepítése 1900-as évek elején megindult.  Paloznak Árpád-kori római katolikus temploma  Paloznaki utcarészlet  Paloznak nyáron, háttérben a Balaton Paloznak 1961-ben az Alsóörs-Lovas-Paloznak közös tanács részeként elvesztette önállóságát, a közös tanács székhelye Alsóörs lett. A döntés elégedetlenséget szült, s ennek következtében 1969-ben Paloznak Csopakkal alkotott közös tanácsot. 1974-ben megszűnt a paloznaki általános iskola, a paloznaki diákok ezután Csopakra jártak iskolába. 1990-től Paloznak ismét önálló lett, saját polgármesterrel és képviselő-testülettel. A faluban 1992-től Falunapokat tartanak. Az 1993-ban elkészült faluházat Antall József miniszterelnök avatta fel, emlékét mellszobor őrzi a templom mellett. Ugyancsak ekkortájt újították fel a Polgármesteri Hivatalt, a falu csatornát, gázhálózatot kapott, az évtized végén modern játszótér épült. 1998-ban – első kisközségként – Paloznak Hild-díjat kapott. Paloznak Lovassal együttműködve körjegyzőséget hozott létre. 2010-ig a Balaton Riviera Turisztikai Egyesület tagja. CímerPaloznak község címere függőleges és vízszintes felezéssel négy egyenlő mezőre osztott, alul csúcsos ívelt vonalakkal határolt címerpajzs. A heraldikai jobb felső kék mezőben szürkés lábazatú és sötétbarna tetejű fehér harangtorony - a református harangláb - található, a heraldikai jobb alsó zöld mezőben aranyokker szőlőfürt a szőlészet meghatározó jelentőségére utal, a heraldikai bal felső fehér mezőben három zöld stilizált hegy a Kishegyet, a Nagyhegyet, illetve a Csákányhegyet jelképezi, a heraldikai bal alsó fehér mezőben fehér tarajú kék stilizált hullámok a Balaton közelségét jelzik. Közlekedés
KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91%-a magyarnak, 6,9% németnek mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,3%, református 15,6%, evangélikus 3,1%, felekezeten kívüli 7,3% (15,4% nem nyilatkozott).[14] 2022-ben a lakosság 88,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,7% németnek, 0,4% szlováknak, 0,2% cigánynak, 4,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,8% volt római katolikus, 10,1% református, 2,1% evangélikus, 0,2% ortodox, 1,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 9,1% felekezeten kívüli (39,4% nem válaszolt).[15] Paloznak díszpolgárai
„Paloznakért” kitüntetés
Paloznak nevezetességeiÉpítészet Harangláb Paloznakon  A paloznaki tájház egyik szobája Paloznak legfőbb idegenforgalmi vonzereje a Balaton-felvidékre jellemző hagyományos falusi hangulat. A falu 1998-ban Hild-érmet kapott azért, mert a település fejlesztése a hagyományos értékek megőrzése mellett történt. Paloznak nevezetes épületei közé tartozik az Árpád-kori katolikus templom gótikus részleteivel, a református harangláb, a népi építészet hagyományos stílusjegyeit őrző egykori Diószegi-ház, a Pongrácz-kastély.
Rendezvények A tájház a Fő utcában  A tájház udvara Paloznakon az Önkormányzat és a helyi szervezetek (PaCi,[16] a „Paloznak Jövőjéért” Közalapítvány[17]) segítségével számos kulturális és sportrendezvényt szerveznek a falu és a térség lakosai számára.
Kiadványok
IrodalomLakosokA falu lakosságának 98,3%-a magyar nemzetiségű, németnek 2,6% vallja magát. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosok 63,6%-a római katolikus, 24,6%-a református, 1,7%-a evangélikus vallású, nem tartozik egyházhoz vagy nem válaszolt a kérdésre 9%. Sport, szabadidő
VendéglátóegységekÉttermek, borozók
Szállás
Civil szervezetek
TestvérvárosokKépgaléria
Jegyzetek
Források
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
