Csak közúton közelíthető meg, a központjától bő 2 kilométerre délre húzódó 76-os főútról letérve, a 73 217-es számú mellékúton. Bezeréddel egy keskeny, de szilárd burkolatú önkormányzati út köti össze, más szomszédos településekkel nincs közvetlen közúti kapcsolata.
Története
Padár Zala vármegye aprófalvai közé tartozik; a 2015-ös népességi adatok szerint akkor 120 lakosa volt.
Egykor a Kapornaki Prépostság birtokai közé tartozott. Vályi András 1797-ben így írt a községről:
"Padar, magyar falu Szala Vármegyében, földes Ura a Kapornaki Prépostság, lakosai külömbfélék, fekszik Kapornakhoz közel, mellynek filiája, határja középszerű, földgye meglehetős termékenységű, legelője, fája van, második osztálybéli".
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 92%, cigány 4%, német 1%, román 0,48%. A lakosok 72,6%-a római katolikusnak, 10,2% reformátusnak, 2,5% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,7% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 90,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% németnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 70,6% volt római katolikus, 10,1% református, 9,2% felekezeten kívüli (10,1% nem válaszolt).[14]
.svg)
