Zala vármegye délnyugati szélén, a magyar-horvát-szlovénhármashatár közelében fekszik, Letenyétől nagyjából 10 kilométerre, de közigazgatási területe nem érintkezik az országhatárral. A legközelebbi lakott hely dél felől Muraszemenye Aligvár településrésze, észak felől Kiscsehi, mindkettővel a 7541-es út kapcsolja össze. Keletről a Körtvélyes-erdő határolja; területén átfolyik a Szentadorjáni-patak, mely a Mura folyóba ömlik.
A környék útjai mentén, különösen Bázakerettye felé vezető 7542-es út mellett több olajkutat is fellelhetünk, ezek közül az egyik a Budafa 1. Magyarország első olajkútja mely 1938-ban épült Budafapuszta határában, érdekessége, hogy a nyers olajat himba nélkül termeli.
Története
Egy helyi legenda szerint a tatárjárás idején a Horvátország felé menekülő IV. Béla király gyermeke Margit (Árpád-házi Szent Margit) 1242-ben itt született, a település nevét róla kapta. A Sümeghy család részére 1794. október 13-án Ferenc király adományozta a Zala vármegyei Lovászi és Szentmargita nevű birtokokat. Onnantól a család a két nemesi előnevet kezdte használni: „lovászi és szentmargitai” Sümeghy család lett.[3] A falu korábbi neve Szent-Marghit volt. Fényes Elek szerint a főutat a 19. században Sümeghy útnak hívták, mivel a lovászi és szentmargitai Sümeghy család bírta a települést. Fényes Elek 1851-es geográfiai szótára szerint a falut 84 katolikus lakta.[4]
A rendszerváltás utáni első polgármestere 26 éven át, 1990 és 2016 között Molnár Jánosné volt, akit lemondását követően,[14] 2017-től a fia követett a faluvezetői szolgálatban.[12]
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 87,1%, cigány 8,9%. A lakosok 70,8%-a római katolikusnak, 3,4% reformátusnak, 6,7% felekezeten kívülinek vallotta magát (19,1% nem nyilatkozott).[15]
A Deszkakápolna szentély része a jellegzetes kereszt felőli bevilágítással. Épült: Jávor András tervei alapján.
2022-ben a lakosság 77,2%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% cigánynak, 4,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (22,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,3% volt római katolikus, 3,3% református, 10,9% felekezeten kívüli (56,5% nem válaszolt).[16]
.svg)
