|
Pötréte
Pötréte község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. FekvéseZala vármegye középső részén, a Szévíz völgyében fekszik, Zalaegerszegtől 29, Nagykanizsától 28, Lentitől 40, Keszthelytől pedig 28 kilométerre. Kelet-nyugati irányban a 74-es főutat a Principális-csatorna völgyében futó, Nagykanizsa-Pacsa közti 7527-es úttal összekötő 7532-es út halad végig a település központján. Közigazgatási területén áthalad a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal is, amelynek megállója is van itt (Pötréte megállóhely). TörténetePötréte első írásos említése a 13. század közepéről, 1269-ről való. Ekkor a település Petréte név alatt szerepel. Nem lehet pontosan tudni, honnan származik a név; keletkezhetett a Petrus személynév rövidüléses formájából, a Pétre réte birtokos szerkezetből. Nem zárható ki az sem, hogy a név szláv eredetű. A török megszállás idején a falut többször felégették, ennek következtében lepusztult, lakosai elmenekültek. 1690-ben puszta faluként említik írásos emlékek, ekkor Turupolly Péter volt a terület birtokosa. 1699-ben 2 lakott jobbágytelekről és 9 adózóról számolnak be a források. 1701-ben 7 gazda élt a településen. A 18. század elején a lakosság száma egyre növekedett, a század közepén már 23 gazda élt a faluban. 1757-ben az összlakosság száma 224 fő. Ekkor az emberek megélhetésképpen méhészettel is foglalkoztak. 1771-ben már 330-an laktak a településen. Egy 1776-os forrásból kiderül, hogy a pölöskei uraság vámot szed a vásárral járó lakosoktól. 1819-ben már 368 a község lélekszáma, az emberek összesen 54 házban éltek. Ezekben az években a település újra a Rajky család tulajdonában van. 1945 előtt több földbirtokosnak is volt birtoka Pötrétén. Közülük a legjelentősebb az 500 hold területtel rendelkező (Pötréte területét ekkor 2473 holdban állapították meg) Grunner Gyula. A parasztoknak általában 8 holdnyi földjük volt. Termékeiket a kanizsai piacra vitték eladni. 1948-ban még van alsó tagozatos oktatás a településen, felső tagozatba Felsőrajkra vagy Hahótra járnak a tanulók. 1958-ra kultúrház nyílt a faluban. A lakosság katolikus vallású, a templomban heti három alkalommal kerül sor istentiszteletre. A község a Felsőrajki körzethez tartozik a jelenlegi háziorvosi szolgálat tekintetében, onnan jár ki rendelni heti egy alkalommal az orvos. Az 1970-es évek végéig önálló sportegyesület működött, mely 1980-ban egyesült Felsőrajkkal. 1989-ben vezetékes ivóvízrendszer került átadásra, minden lakásba bevezették a vizet. Ugyanebben az évben a II. világháború áldozatainak emlékére a lakók emlékművet állíttattak. A település 1955-ben épült közútjai 1993-ban felújításra kerültek, mindenhol szilárd burkolat van. 1994-ben máig is tevékenykedő horgászegyesület alakult. A községben az egyik oldalon járda kiépítése is megtörtént. 1995-re a telefonrendszer is kiépült. KözéletePolgármesterei
A településen a 2019. október 13-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt.[11] A községet korábban vezető Gáspár Károly és egyetlen kihívója, Pintér Tamás egyaránt 84-84 érvényes szavazatot kapott, 3 szavazat pedig érvénytelennek bizonyult.[12] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. január 26-án tartották meg, magasabb részvételi aránnyal, ami Gáspár Károlynak kedvezett: tíz szavazatnyi különbséggel, 105-95 arányban legyőzte kihívóját.[10] NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,4%. A lakosok 90,2%-a római katolikusnak, 2,3% reformátusnak, 2,3% felekezeten kívülinek vallotta magát (3,9% nem nyilatkozott).[13] 2022-ben a lakosság 87,4%-a vallotta magát magyarnak, 3,1% cigánynak, 1,9% németnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 67,9% volt római katolikus, 1,1% református, 0,8% evangélikus, 0,4% izraelita, 0,8% egyéb katolikus, 3,4% felekezeten kívüli (25,6% nem válaszolt).[14] Nevezetességei
A település az irodalomban
Források
Jegyzetek
Külső hivatkozásokKapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg)
Portal di Ensiklopedia Dunia
