|
Rigyác
Rigyác község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén. Fekvése Külterületén halad el a 7-es főút és az M7-es autópálya is, melyek a szomszédos Eszteregnye mellett keresztezik is egymást egy csomópontban. Maga a település azonban zsákfalu, ugyanis közúton csak a 7-es főútból, annak 218-as kilométere után északi irányba kiágazó 75 135-ös számú mellékúton közelíthető meg. TörténeteA néprajzilag Eszteregnyével, Sormással és Becsehellyel táji csoportot alkotó Rigyác első említése 1411-ben: Rigyalch. Szerb–horvát eredetű elnevezés. 1406-ban Petri János fia Istvánnak, majd a Répásy családnak volt itt birtoka. A 16. században kisebb nemesek birtokolták, akik részben a Kanizsai család szolgálatában álltak. A 18. században az Inkeyek bírták, a parasztok hajdinát, zabot, kendert, lent és kukoricát termeltek. Nagy súlyt helyeztek a szőlőtermelésre. Mindenkor magyarok lakták. 1774-ben készült el Inkey Boldizsár adományából a római katolikus templom. A 19. században a Benyovszky család tulajdonába került, s 1900-ban kizárólag szegény, föld nélküli parasztok, cselédek és napszámosok lakták. 1945-ben 45 szegényparaszt volt részese a földosztásnak, de mivel a téeszbe nem akartak belépni, építkezéseken, vasútnál és üzemekben kellett elhelyezkedni. A község értékes népi építészeti emlékekkel rendelkezik, de az Imre-hegyen lévő boronapincékből és a présházak faragott, főfás préseiből mára hírmondó is alig maradt. Idegen elnevezéseiHorvátul két neve ismert. A petriventei horvátok Redžacnak, a tótszerdahelyiek Ridžacnak hívták.[3] KözéletePolgármesterei
A településen 2016. március 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[13] A rigyáci önkormányzat mindenkori képviselő-testületét a rendszerváltás évétől, 1990-től 2010-ig a polgármesteren kívül öt képviselő alkotta; 2010 óta már csak négy a képviselői jogállású testületi tagok száma. NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 98,3%, cigány 1,12%. A lakosok 84,77%-a római katolikusnak, 1,52% reformátusnak, 1,27% felekezeten kívülinek vallotta magát (11,9% nem nyilatkozott).[14] 2022-ben a lakosság 94,5%-a vallotta magát magyarnak, 1% németnek, 0,3% ukránnak, 0,3% cigánynak, 0,3% szerbnek, 4,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 65,7% volt római katolikus, 0,5% evangélikus, 0,5% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 2,4% felekezeten kívüli (30,1% nem válaszolt).[15] Természeti értékekVédett természeti terület a rigyáci fás legelő, melynek védelmét 1976-ban a Zala Megyei Tanács a 32745 sz. rendelettel biztosította. A védett terület Rigyác községtől északkeletre az Öreg-hegy szőlői és a Felső-mező erdői közt helyezkedik el. A múlt században még zárt bükkös volt itt, melyet a fák kiirtása után legelőként hasznosítottak: elsősorban sertésmakkoltatásra. Nevezetességei
Jegyzetek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg)
Portal di Ensiklopedia Dunia
