M7-es autópálya (Magyarország)
Az M7-es autópálya Magyarország legrégebbi autópályája, mely Budapest, a Balaton és a délnyugati magyar-horvát országhatár között teremt korszerű közúti összeköttetést. NyomvonalaA Budaörsi útból indul Őrmezőnél, majd Gazdagrét és Budaörs mellett halad el, ezen szakasza közös a később épült, Budaörs után leágazó M1-es autópályával. Az M7 mellett fekvő legfontosabb települések: Érd, Székesfehérvár, Siófok, Nagykanizsa. Az M7-es autópálya az V. számú helsinki folyosó része, melynek célja, hogy közúti kapcsolatot létesítsen az adriai kikötők és Kelet-Európa között. A sztráda Letenyétől nyugatra, a 232. kilométerszelvénynél kettéágazik: M7-es a horvát, míg az M70-es ág a szlovén határhoz vezet. Az autópálya Muracsánynál csatlakozik az horvát A4-es autópályához és a páneurópai V/b folyosó részét képezi, amely összeköti Budapestet Zágrábbal, Horvátország fővárosával és Fiumével, a legnagyobb horvát tengeri kikötővel. Az M7-es befejezése óta lehetőség nyílt Budapestről az Adriai-tengerig folyamatosan autópályán történő utazásra. Partvidéke a magyarok kedvelt turisztikai célpontja. A horvát határig tartó autópálya utolsó szakasza, beleértve a Zrinski hidat a Mura folyón, 2008. október 22-én készült el. Az út első szakaszai az 1960-as és 1970-es években épültek. Az utolsó szakaszok befejezésére 2001-ben került sor. Nem sokkal a magyar-horvát határ előtt, Letenye közelében található az autópálya-háromszög az M70-es autópályával, amely közvetlenül csatlakozik a szlovén autópálya-hálózathoz (A5 Lendva – Maribor autópálya). Ezt a szakaszt, akárcsak az M7-es egészét, erősen látogatják a nehéz tehergépjárművek, mivel ez jó közvetlen összeköttetés ad Kelet és Nyugat-Európa közt. 2007. augusztus közepén megnyitották Közép-Európa leghosszabb viaduktját (Kőröshegyi völgyhíd), Kőröshegy közelében, ezzel bezárva az eddig meglévő rést ezen az autópályán. Teljes hossza 1872 m, magassága 88 m. A sebességet radarrendszerrel ellenőrzik. Az irányonként két forgalmi sávos M7-es autópálya 2008. október 22-én készült el. Az M7-es autópálya hiányának 2007-es megszüntetésével jelentősen csökkent a forgalom a helyi utakon. A nehéz tehergépjárművek levonulhattak a Balaton délnyugati partjáról. TörténeteÁllami beruházás keretében épített szakaszok1961. október 17-én jelent meg a rendelkezés, mely előírta az akkor még VII. út néven szereplő autópálya első szakaszának megépítését. 1964-ben helyezték forgalomba az M1–M7 közös budaörsi szakaszát Törökbálintig. 1966-ban megépült a bal pálya Martonvásárig, majd 1971-re Zamárdiig. 1972–1975 között került sor a jobb pálya kiépítésére Törökbálinttól először Székesfehérvárig, majd Aligáig. A Balatonaligától Zamárdiig tartó irányonként egy forgalmi sávos félautópálya, lényegében autóút majdnem harminc éven át, a kétezres évek elejéig üzemelt. Amely a 7-es főút zamárdi szakaszába csatlakozva ért véget – a 7-es főút Budapesttől Zamárdiig tartó szakaszát ezért is nevezték át az autópálya megépítése után 70-es főúttá, hogy ne tévesszék össze az autópályával. A pálya építése kezdetben elsősorban kézi erővel történt, a hatvanas évek végétől vált általánossá a gépesítés. Az eredeti burkolat – a birodalmi német Reichsautobahn és a keletnémet sztrádák technológiáját követve – betonlapokból készült, melyek illeszkedéseinél a járművek kereke döccent egy kicsit. Az ebből eredő „zakatolás” üteméből tudni lehetett, milyen tempóval halad a jármű. (A felújítások és bővítések során a pályát leaszfaltozták, a zakatolás megszűnt.) A munka azonban így is nagyon lassan haladt. A sztráda növekvő forgalma miatt ezért 1972-ben életbe léptették azt a szabályt, miszerint vasárnaponként délután kettő és este tíz óra között csak Budapest felé lehetett haladni rajta. Az M1–M7 1964-ben épült budaörsi közös szakaszát 1977-1978 között középen kibővítették irányonként további egy sávval a jelenlegi szélességére. Az M7-es autópálya az 1980-as évekig az E96-os Európai úthálózat számát viselte, majd átnevezték E71-esre. A rendszerváltás után épített szakaszokA rendszerváltás után közel egy évtizedig érdemi fejlesztés nem történt. A kétezres évek elejétől indult meg Balatonaliga és Zamárdi között a hiányzó jobb útpálya, majd az egész autópálya folytatásainak megépítése a horvát és szlovén határ felé, ez idő alatt a meglévő pályaszakaszok betonburkolatainak leaszfaltozása is megtörtént. A pálya későbbi szakaszainak átadása után a 7-es főút fővárostól Zamárdiig tartó szakasza elvesztette a 70-es jelzését és ismét a 7-es főút részévé vált.
2018. február 13-án megkezdődött és 2019. november 29-én átadásra került a jelenlegi 710-es főút, távlati M8 autópálya és M7 csomópont kialakítása. Megépült a csomóponthoz tartozó gyűjtő-elosztó pálya 2060 méteren az M7-es jobb oldalán, a bal oldalán pedig 955 méteren, továbbá összesen 1973 méteren épültek még csomóponti ágak.[2] FenntartásaAz autópálya M0-s autóút és az országhatár közötti szakaszának üzemeltetése és fenntartása 2023. szeptember 1-től a MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. feladata. Ezt a tevékenységet négy helyen lévő autópálya-mérnökségek biztosítják:
2013-ig az Állami Autópálya Kezelő (Z)rt., 2013 és 2023 között pedig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata volt az teljes útszakasz üzemeltetése és fenntartása. Az autópálya fenntartását és üzemeltetését a budapesti bevezetőtől az M0-s autóútig tartó szakasz vonatkozásában továbbra is a Magyar Közút Nonprofit Zrt. látja el. Csomópontok és pihenőhelyek
Forgalmi adatok
DíjfizetésAz M7-es autópálya országos e-matricával, vagy az alábbi vármegyei matricákkal vehető igénybe:
A Veszprém vármegyei szakasz kiváltható egy Somogy vagy egy Fejér vármegyei matricával. Díjmentes szakaszok2015. január 1-től csak a Budapest határa és az Egér út közti szakasz (5 km – 7 km) használható díjmentesen. Fix telepítésű sebességmérőkAz M7-en több fix telepítésű sebességmérővel találkozhatunk:
Érdekességek
Jegyzetek
ForrásokTovábbi információk
|
Portal di Ensiklopedia Dunia