|
Balatonőszöd
Balatonőszöd község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban. FekvéseSomogy vármegye északi részén, a Külső-Somogyi dombvidék területén, a Balaton déli partjának közepén terül el. A szomszédos települések: keletről Balatonszárszó, nyugatról Balatonszemes, délkeletről Szólád, délnyugatról pedig Teleki. Közvetlenül a 7-es főút mentén fekszik, ezen közelíthető meg keleti és nyugati irányból is. Külterületén áthalad az M7-es autópálya 2005-ben átadott dél-balatoni szakasza is, amelynek saját csomópontja van Balatonőszödnél. A csomópont le- és felhajtó ágai a 6524-es útba torkollnak bele, amely a 7-es főúthoz körforgalommal csatlakozik a falutól keletre. A település központján a 6502-es út húzódik végig, összekötve azt Balatonszemessel is. A település területén áthalad a (Budapest–)Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal, de megállási pontja itt nincs: a két legközelebbi vasútállomás Balatonszemes vasútállomás a településtől bő 2 kilométerre nyugatra, és Balatonszárszó vasútállomás 4 kilométerre keletre. A 7-es főúttól délre főleg családi lakóházak állnak, míg északra az üdülőövezet található. Parti sávja körülbelül 2 kilométer hosszú, ebből azonban csak alig több, mint 500 méter a szabad partrész. A település mély fekvésű. Az autópályáról is jól látható az a mintegy 20 hektárnyi – korábban mezőgazdaságilag művelt – terület, amely az utóbbi 10 évben víz alá került, és számos víziállat új élőhelyévé vált. Az utóbbi években több új településrész alakult – főleg az üdülőövezetben –, épülésük folyamatos. A település szőlőtermő területei a Balatonboglári borvidék részét képezik.[3] TörténeteBalatonőszöd alig 600 fős somogyi település a Balaton déli partján, Balatonszárszó és Balatonszemes között. A falu bő 900 éves múlttal büszkélkedhet, de a régészeti leletek azt bizonyítják, hogy már időszámításunk előtt 3000 évvel települtek ide emberek. A római korból származó és a népvándorláskori tárgyi emlékek is arra utalnak, hogy a hely alkalmas volt a letelepedésre. Első ismert okleveles említése 1082-ből származik "praedium Euschud" alakban. 1229-ben már "villa Euseed" formában írtak róla, ekkor a székesfehérvári káptalan birtoka volt. A fentiek szerint a XI. században még majorság-szerű település lehetett Őszöd, s csak a XIII. századra emelkedett falu rangjára. Az 1332-37-es pápai tizedjegyzékből tudjuk, hogy Őszöd egyházas hely volt, később is többször említették a karádi esperesség szóládi plébániájának filiájaként. A falu 1541-42-ben török kézbe került. 1599-ig a tihanyi vár tartozékaként tartották nyilván. Egy török kincstári fejadólajstromban 6 házát jegyezték fel. A hódoltság megszűnését követően lassan újra benépesült, de még 1715-ben is csak 4 házát írták össze. Valószínű, hogy mai helyét ekkor foglalta el, mert a törökök a mai temető környéki települést teljesen elpusztították. Bár a falu túlnyomó része egyházi birtok volt, a reformáció korában sokan áttértek a protestáns hitre. A református gyülekezetre vonatkozó első ismert adat 1623-ból származik. Egy 1749-es egyházlátogatási jegyzőkönyv alapján a 198 lakos 24%-a volt katolikus, a többi református vagy evangélikus. A falu jelentős szerepet játszott az ellenreformáció idején, amikor itt az üldöztetések ellenére is gyakorolhatták vallásukat a reformátusok. Ebben az időben a szomszédos településekről is ide jártak istentiszteletre a protestáns hívek. Ez azért történhetett, mert a templom és a lelkészlakás a protestáns Vázsonyi család birtokán volt, s nem vehették el vagy rombolhatták le, mint máshol. Döntő fordulatot hozott a falu életébe az 1807-es év, amikor I. Ferenc császár a piarista rendnek adományozta az egyházi birtokokat. Innentől kezdve a Kegyes Tanítórend egészen 1945-ig meghatározó szerepet játszott Őszöd életében. Egységes birtokszerkezetet hozott létre, birtokain korszerű gazdálkodási elveket vezetett be, a gabonatermesztés és állattenyésztés mellett kiváló minőségű borokat készített az uradalmi pincében, és foglalkozott erdészettel, halászattal is. Balaton-parti területeit 1929-ben elkezdte felparcellázni a rend, így alakulhatott ki az őszödi fürdőtelep, és így építtethette fel kápolnáját 1935-ben a balatonőszödi fürdőegyesület. Az 1945 utáni időszakban a település rövid ideig önálló volt, de később a Balatonszemesi Községi Tanácshoz, majd egészen 1990-ig a Balatonszárszói Nagyközségi Közös Tanácshoz tartozott. Az 1990 őszén megválasztott képviselő-testület döntését követően a falu 1991 januárjában önálló Polgármesteri Hivatalt hozott létre, amely 2008 decemberéig működött . 2009 január elsejével Balatonőszöd és Balatonszemes képviselő-testülete létrehozta Balatonszemes Balatonőszöd Községek Körjegyzőségi Hivatalát. A körjegyzőség központja Balatonszemes, Balatonőszödön ügyfélszolgálati iroda működik. A település jelenleg nem tart fenn önálló intézményt, a nevelési és oktatási feladatokat Balatonszemessel közösen, intézményfenntartó társulás keretében oldja meg, és az egészségügyi ellátást is közösen biztosítja a két település. Az egyéb önkormányzati feladatokat Balatonőszöd a Balatonföldvári Többcélú Kistérségi Társulás tagjaként látja el. Balatonőszödön van az a kormányüdülő, ahol 2006. május 26-án Gyurcsány Ferenc miniszterelnök egy hónappal parlamenti választási győzelme után a szocialista frakció tagjainak zárt ülésén a bevezetendő reformok mellett érvelve elmondta pár hónappal később kiszivárogtatott és nagy tüntetéseket kiváltó őszödi beszédét. Nevének eredeteA település neve valószínűleg az Ősz személynévből ered. Várkonyi Imre Somogy megye helységneveinek rendszere című munkájában legalábbis ezt valószínűsíti. Szerinte az ősz melléknévből -d képző hozzáadásával személynév alakulhatott. A tó mellékére utaló Balaton-előtagot 1914-ben kapta a község. KözéletePolgármesterei
Testvértelepülések
Kapcsolatfelvétel: NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 1,8% németnek mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,9%, református 17%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 9% (22,9% nem nyilatkozott).[12] 2022-ben a lakosság 66,8%-a vallotta magát magyarnak, 19,5% ukránnak, 2,7% németnek, 0,3% cigánynak, 0,1-0,1% horvátnak, lengyelnek, örménynek és ruszinnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,3% volt római katolikus, 10,6% református, 3,1% izraelita, 1,6% evangélikus, 6,4% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 9,6% felekezeten kívüli (45,8% nem válaszolt).[13] Nevezetességei
Rendszeres programok a településen
Itt születtek, itt éltek
Források
Jegyzetek
További információkKapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
