|
Bálványos
Bálványos község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban. FekvéseA Külső-Somogyi dombság északi részén, a Balatontól körülbelül 10 kilométerre délre, a déli part legmagasabb és a megye harmadik legmagasabb pontjának számító 311 méteres Gyugy-háttól délre, két észak-déli irányú völgyben fekszik. Zsáktelepülés, közúton a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös útról leágazó 65 116-os számú mellékúton, illetve közvetlenül az M7-es autópálya felől érhető el. A szomszédos községek: Kőröshegy, Zala, Lulla, Balatonendréd, Kereki és Pusztaszemes. Nevének eredeteNeve a "kőoszlop, határkő" jelentésű bálvány főnévből származik: "bálványos falu, vagyis olyan falu, amelynek nevezetessége valamely oszlop” – írja Várkonyi Imre Somogy megye helységneveinek rendszere című könyvében. TörténeteBálványos és környéke már a honfoglalást megelőző időkben is lakott hely lehetett, amit a területén előkerült bronz fibula is bizonyít. A legenda szerint Koppány menekülő, maradék hadainak nyújtott menedéket. 1001-ben említi Baluvanis alakban írva a pannonhalmi apátság alapítólevele. A tihanyi apátság 1055-ös alapítólevelében Baluvana írásmóddal lovak legeltetésére alkalmas területként szerepel. Bálványost Szent István király a Pannonhalmi apátságnak adományozta. Neve előfordul Szent László király összeíró levelében is, a somogyi részbirtokok között, és IX. Gergely pápa 1232. évi bullájában is említés van róla. 1229-ben a Lőrinte nemzetségnek és a székesfehérvári káptalannak is voltak itt birtokai, 1358-ban pedig a tihanyi apátság birtokai között szerepelt. 1431-ben a vránai perjelség, 1473-ban a nagy-pói Bálványosi család és a székesfehérvári János-lovagok voltak birtokosai. 1488-ban Bálványosi György örökös nélküli halála után Nagylucsei Orbán egri püspök és testvérei és Endrédi Somogyi Bernát nyerték adományul. 1512-ben Bálványos egy részét Perneszi Pál fia Imre nyerte adományul II. Ulászló magyar királytól. 1545-ben enyingi Török János telepített ide protestáns jobbágyokat. A település a törökök kiűzése után, a 18. században indult gyorsabb fejlődésnek, ekkoriban 300 lakosa volt. 1848-ban a falu jegyzőjének vezetésével 69 férfi állt be nemzetőrnek. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a bécsi Satzger család hozott létre majorságot és építkezett a községben. Van olyan forrás, amely szerint 1866-ban Bálványoson nyílt meg Somogy vármegye első óvodája,[3] bár más forrás szerint 1867-ben a berzencei volt az első.[4] A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott, és ekkor 1540-en lakták. 1910-ben 1319 lakosából 1303 magyar volt, ebből 837 református, 440 római katolikus, 30 pedig evangélikus. Később Horthy Miklós vadászterülete lett a vadban gazdag vidék, ő építette ki a műutat a faluig. A második világháborút követően lakóinak száma megfogyatkozott. Ma főleg a közeli Balaton-parti településekre jár dolgozni a lakosság, illetve egyéni gazdálkodást folytat. A 20. század elején a községhez tartozott Csege-puszta is. CsegeNevét 1229-ben már említették az oklevelek. Ekkor a székesfehérvári káptalan birtoka volt. Egy 1277-ben kelt oklevél szerint a Gutkeled nemzetség majdáni (Sopron vármegye) ősi monostorához tartozó szolgák egy része itt lakott. A falu lelkészét is már 1233-ban említik az oklevelek, és neve az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben is szerepel plébánosával együtt. 1333-ban Csegei Füle Péter, 1460-ban Somogyi Imre, 1466-ban pedig a veszprémi püspökség birtoka volt. 1488-ban Nagylucsei Orbán és testvérei nyerték adományul, majd 1512-ben Perneszi Imre birtokában találjuk. 1536-ban a székesfehérvári prépost, az éneklő kanonok és a veszprémi püspök voltak az urai. 1557-ben Takaró Mihály és Magyar Bálint birtoka volt. Az 1572. évi tihanyi úrbéri összeírás szerint egykor a székesfehérvári káptalan volt itt birtokos. 1585-1589-ben Tihany várához tartozott, és az 1573-1574 évi török kincstári adólajstromban 4 házzal van felvéve. 1591-1606 között az elpusztult helységek között tartották számon. 1665-ben a Perneszieké, de Perneszi János itteni birtokait Szabó Jánosnak idegenítette el. 1726-1733-ban ismét a Perneszieké volt. KözéletePolgármesterei
A településen 1996. május 12-én időközi polgármester-választást tartottak, egyelőre tisztázatlan okokból.[13] NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,5% örménynek, 0,2% szerbnek, 0,2% ruszinnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,5%, református 17%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 11,3% (23,6% nem nyilatkozott).[14] 2022-ben a lakosság 84,7%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% németnek, 0,9% ukránnak, 0,7% cigánynak, 0,2% románnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,6% volt római katolikus, 12,4% református, 0,9% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 6,6% felekezeten kívüli (44% nem válaszolt).[15] Nevezetességei
KépekLabdarúgásAz 1997-ben alapított Bálványos KSE honlapja: [1] Források
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
