|
Balatonberény
Balatonberény község Somogy vármegyében, a Marcali járásban. Fekvése A Balatonboglári borvidék részét képező[3] település a Balaton déli partján, Balatonszentgyörgy és Balatonkeresztúr között található, alig 4 kilométerre a Zala torkolatától. Közúton mindkét déli parti szomszédja felől a 7119-es számú mellékúton érhető el, de vasútállomása is van a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon. Déli külterületei között található a 7-es, a 68-as és a 76-os főutak csomópontja is. TörténeteA mai település helyén, újkőkori és bronzkori leletek tanúsága szerint, mintegy 6500 éve élhetnek emberek. A római korból a Balatonban talált téglák és egy kút, valamint a faluban fellelt sírok és pénzérmék maradtak meg, de a 4-8. század közötti népvándorláskorban is voltak temetők a község mai területén.[4] Az első írásos dokumentum, amelyben nevét említik (Buren alakban), 1121-ből maradt fenn. (Sokáig egy 1082-ből származó oklevelet tartottak a legrégibb forrásnak, de arról kiderült, hogy hamisítvány.) Az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben Fanch-Beren írásmóddal szerepelt; ez a név az akkori birtokosra, a Gordovai Fáncs családra utal. Egy 1536-os adóösszeírásban Fajsz-Berény néven fordult elő, egy 17. századi feljegyzés szerint pedig a Fáncsok egyik leányági leszármazottja, Zankó Miklós birtokolta a falut. 1727-től a Hunyady családé lett, nekik köszönhető, hogy a 14. századból származó, de majdnem teljesen elpusztult templom romjaira egy új, barokk stílusút építettek. Bél Mátyás 18. századi leírásában megemlíti, hogy a virágzó település lakói főként szőlészetből és halászatból élnek.[4] Az 1848–1849-es szabadságharcban 14 helyi katona halt hősi halált. A 19. század végén, a Balaton déli partján húzódó vasútvonal megépítése után a település országosan ismert üdülőtelepüléssé vált. A 20. század elején már 171 fürdőbódé, nyaralóvillák sora és négy szálloda is volt a községben, melynek nevét ekkor már csaknem a mai alakjában, Balaton-Berénynek írták. A két világháború áldozataira emléktábla emlékeztet. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy 1906 szeptemberében az ifjú zenekutató Bartók Béla egyik népdalgyűjtő körútja során néhány napot itt is töltött, s az eddigi kutatások szerint három dalt gyűjtött Balatonberényben. Ezek közül kettőben biztosak lehetünk, mert megmaradt az eredeti támlap is Bartók kézírásával: az egyik az Elhervadt a citrusfa kezdetű rabének, a másik pedig a Fehér Laci lovat lopott című ballada egyik variánsa, amelyet Ifi Juli, akkor Bartókkal egyidős helybéli fiatalasszony énekelt.[5] A XX. század második felében a Fonyódi járáshoz tartózó falu fejlődése lelassult, sőt önállóságát is elvesztette, Balatonszentgyörgyön működő központtal közös tanácsú község lett, s csak 1989-től vált ismét önállóvá.[4] 1994-ben a Fonyódi kistérségbe került, ahonnan 2007-ben a Marcali kistérségbe helyezték át. 2013 óta a Marcali járáshoz tartozik. 2002. július 1-jén 20 lengyel zarándok vesztette életét egy buszbalesetben a település területén. A baleset helyszínén emlékművet emeltek, amely a magyarországi lengyelek fontos emlékhelyévé vált.[6] KözéletePolgármesterei
A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az előző képviselő-testület 2020 szeptember közepén feloszlatta magát.[16] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. december 13-ára írták ki,[17] de a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások másfél évig nem tették lehetővé annak megtartását. A végül 2022. június 26-án lebonyolított időközin a hivatalban lévő polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben. NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,2%-a magyarnak, 8,2% németnek, 1% cigánynak mondta magát (19% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 1,9%, evangélikus 2,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 8,2% (26,2% nem nyilatkozott).[18] 2022-ben a lakosság 84,8%-a vallotta magát magyarnak, 9,6% németnek, 0,8% cigánynak, 0,2-0,2% bolgárnak, ruszinnak és szlováknak, 0,1-0,1% szerbnek, horvátnak és ukránnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,4% volt római katolikus, 2,7% evangélikus, 2,4% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,7% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 10,8% felekezeten kívüli (32,7% nem válaszolt).[19] Nevezetességei 
Híres emberek
TestvértelepülésA település az irodalomban
Jegyzetek
További információkKapcsolódó szócikkek |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
_(51144636469).jpg)
Portal di Ensiklopedia Dunia
