|
Marcali
Marcali város Somogy vármegyében, a Marcali járás székhelye, népessége alapján Kaposvár és Siófok után a vármegye harmadik legnagyobb települése. FekvéseA Balatontól 14 kilométerre délre, a 68-as főút és a 37-es számú Somogyszob–Balatonszentgyörgy vasúti szárnyvonal mellett fekszik. (A vonalon 2009. december 13-án megszűnt a személyforgalom.) 2014 decembere előtt a 68-as főút keresztülhaladt a belvároson, azóta azonban Bize városrész kivételével a főút keletről elkerüli a lakott területeket; a városon átvezető régi nyomvonal attól fogva 682-es számmal számozódik, másodrendű főútként. Keletről, Lengyeltóti vonzáskörzete irányából (Öreglak-Nikla felől) a 6704-es út vezet a városba, Nagykanizsa vonzáskörzete (Zalakomár és Galambok) felé a 6805-ös út indul innen, nyugati szomszédja, Somogysámson pedig (a városhoz csatolt, egykor önálló Horvátkút érintésével) a 6818-as úton érhető el. Az autóbusz-állomás a Sport utca és a Petőfi utca kereszteződésében, a bezárt vasútállomás mellett található. A település szőlő- és borgazdasági szempontból a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3] TörténeteMarcali a Péc nemzetségből származó Marczali család ősi birtoka volt. Nevét egy 1274-ben kelt latin nyelvű oklevél említi először, az 1332–1337 közötti pápai tizedjegyzék pedig már egyházas helyként. Marcalit Zsigmond király 1411-ben királyi adományként Marcali Miklósnak és Dénesnek adta a várost, míg Békefi Remig és Csánki Dezső az adományozás idejét 1410-re teszik. A királyi adományozás azonban nemcsak e két férfi részére történt, rajtuk kívül János fia György, István fia Miklós és Péter fia László is az adományozottak sorába tartozott, de mellettük még – a Marczaliakkal lefolytatott pereskedést követően – az apátságnak is maradtak itt földesúri jogai. 1455-ben az oklevelek már említették Szent Aniamus tiszteletére szentelt plébániatemplomát, valamint a város mellett Szent Domonkos tiszteletére emelt pálos kolostorát is. A település 1448-ban már városi kiváltságokkal is rendelkezett, majd miután Marczali László elhunyt, 1488 után Marcali a Báthori-család birtokába került. 1494-ben pedig a fennmaradt oklevelek már iskolájáról is megemlékeztek. A török hódoltság idején járási székhely volt, de az itteni erősséget a törököknek csak 1566, Szigetvár eleste után sikerült elfoglalniuk. Az 1563-ból fennmaradt török kincstári adólajstrom 35 házat sorol itt fel, majd az 1573–1574. évi fejadólajstromból már ismertek a város következő részei is, amelyben már szerepel az itt található lakóházak száma is: „Újfalu 33 ház, Felső-utcza vagy Benács-utcza 18 ház, Alsó-utcza 19 ház, Felső-utcza 5 ház. Eresznek (Érsek-utca) 10 ház.” Az 1598–99-es magyar királyi adólajstrom pedig Marcali már Babócsa várának tartozékaként említi, majd 1626–27-ben pedig már új tulajdonosa is volt, ekkor már mint Nádasdy Pál birtokát említették. 1660-ban a pannonhalmi főapátsági tizedváltságjegyzék Marcalit mint Szent-György várának tartozékát említette. 1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományba a királytól, 1715–1733 között gróf Széchenyi Zsigmond birtoka lett. A tapsonyi vármegyeháza leégése után, 1734 és 1749 között Somogy vármegye székhelye. 1772. augusztus 24-én országos, 1820. április 28-án pedig hetivásárok tartására is szabadalmat nyert. Első gyógyszertárát 1797-ben alapította meg dulici Duliczky János (1769–1823) gyógyszerész, a „Szentháromság” néven.[4] Duliczky János az önzetlen bőkező hírneve volt ismert:
Halála után, 1825-ben veje, nemeskéri Kiss Gábor (1794–1863) gyógyszerész vette át a vezetését. Dulici Duliczky Franciska (1809–1888) férje vezette a gyógyszertárt egészen 1863-ig, amikor gyermekük, nemeskéri Kiss István (1833–1884) gyógyszerész lett az új tulajdonosa. Kiss István viszont 1873-ban eladta Kőrös Viktornak, majd létrehozta a nemesvidi „Megváltó” nevű gyógyszertárat.[4] Az 1848–49-es szabadságharc és jobbágyfelszabadítás idején a település kétnyelvű lakossága egy szívvel állt a Noszlopy Gáspár vezette honvédcsapat soraiba. 1861. október 20-án egy nagy tűzvészben a település kétharmad része leégett, 1902-ben pedig egy újabb tűzvészben egy egész puszta hamvadt el, 42 épülettel. A 20. század elején Somogy vármegye Marcali járásához tartozott. 1910-ben 4588 lakosából 4559 magyar volt. Ebből 4127 római katolikus, 54 református, 379 izraelita. A Tanácsköztársaság ideje alatt a forradalom szervezésének egyik központja volt, annak bukása után 1919. augusztusában Prónay Pál különítményesei a kommunista terrorcsapatok kegyetlenkedéseire válaszul megtorlást hajtottak végre, és a már korábban börtönbe vetett foglyok közül többet halálra kínoztak. 1926-ban hozzácsatolták a szomszédos Nagygomba községet. A második világháború után megindult fejlődés tette lehetővé, hogy évszázadokkal ezelőtti kiváltságait visszaszerezze. 1977-ben ismét városi rangot kapott, ekkor csatolták hozzá a szomszédos Bize, Boronka és Horvátkút községeket is. A település falain belül országos hírű tudósok, alkotóművészek születtek és dolgoztak. Többek között Marczali Henrik, Lengyel József író, Bernáth Aurél festő, Drávecz László. Marcali egykor katonaváros volt. Két laktanyával is büszkélkedhetett. A belső Hunyadi János Laktanya, illetve a külső Petőfi Sándor Laktanya. A marcali belső laktanya építése 1949-ben kezdődött és 1951 augusztusában került átadásra. 11 hektáron terült el a település központjában, és 1990-ben zárták be. A helyén jelenleg üzletek, lakóépületek és piac találhatók, a volt tiszti étkezdében működik a Helyőrségi Klub. 1950-ben kezdték el a külső laktanya építését, amelybe egy év múltán költöztek az első katonai alakulatok. A laktanya 1980-ban közel 38 hektáron terült el, 1500 fő sorállomány befogadóképességgel. Az utolsó katonai szervezet 2001. március 31-én költözött ki a laktanyából. Ezzel a dátummal szűnt meg a Honvédség az egykori helyőrségben.[6] A várost érintő Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonalon 2009. december 12-én közlekedett utoljára személyvonat. 2014. december 29-én adták át a 68-as főút várost keletről elkerülő új, 8 kilométer hosszú, 2×1 sávos szakaszát.[7] KözéletePolgármesterei
NépességA település népességének változása: A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Adatok: Wikidata A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 3,4% cigánynak, 1,1% németnek, 2% románnak, 0,1% horvátnak, 0,1% szerbnek, 0,1% ukránnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,4%, református 2,5%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 12,9% (23,6% nem nyilatkozott).[16] 2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 1,6% cigánynak, 0,1-0,1% románnak, horvátnak, ukránnak és ruszinnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,9% volt római katolikus, 2,2% református, 0,5% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 1,5% egyéb katolikus, 12,7% felekezeten kívüli (37,4% nem válaszolt).[17] Nevezetességei
http://forgachpince.hu/ Archiválva 2021. január 25-i dátummal a Wayback Machine-ben
https://turistautak.openstreetmap.hu/turut-5732832 https://www.ddnp.hu/termeszetvedelem/vedett_termeszeti_teruletek/boronka-melleki_tajvedelmi_korzet
http://vinopedia.hu/del-balatoni-borvidek
Rendezvények
Média
Megszűnt médiumok
RádiókSportéleteLabdarúgásMarcali sportegyesületei több sportágban is jól szerepeltek már régóta. A városban két futballcsapat is volt. A Marcali VFC, amely a város csapata, előzőleg Marcali Traktor SK, Marcali MEDOSZ, illetve Marcali Vörös Meteor néven is szerepelt, többek között az NB III-as és a megyei bajnokságban. Itt kezdte pályafutását a későbbi sokszoros újpesti válogatott, olimpiai bajnok Bene Ferenc is. A másik egyesület a helyi katonacsapat volt Latinka SE néven.[20] A Marcali Városi Szabadidő Egyesület (Marcali VSZSE)Az asztalitenisz-, a sakk- Archiválva 2016. május 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, a kézilabda- Archiválva 2016. május 3-i dátummal a Wayback Machine-ben és a kosárlabda- Archiválva 2016. május 3-i dátummal a Wayback Machine-benszakosztályok is jelentősek még. A Marcali Tenisz Club követi a régi hagyományokat. A Marcali VSZSE Tenisz Szakosztálya 2002-ben alakult. KézilabdaA marcali női kézilabdacsapat 1993-ban alakult meg. Alapító elnöke Kiss László. 1999 és 2001 között a magyar kézilabda első osztályában (NB I) is szerepelt. Nevesebb játékosai: Utasi Ágota, Kévés Renáta, Balogh Beatrix.[21] Híres emberekItt születtek, itt éltek
Itt halt meg
Itt élt, illetve él
TestvérvárosaiA település az irodalomban
Képtár
Jegyzetek
Források
További információk
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Portal di Ensiklopedia Dunia
