1863

1863 más naptárakban
Gergely-naptár	1863
Ab urbe condita	2616
Bahái naptár	19 – 20
Berber naptár	2813
Bizánci naptár	7371 – 7372
Buddhista naptár	2407
Burmai naptár	1225
Dzsucse-naptár	N/A
Etióp naptár	1855 – 1856
Hindu naptárak
Vikram Samvat	1918 – 1919
Shaka Samvat	1785 – 1786
Holocén naptár	11863
Iráni naptár	1241 – 1242
Japán naptár	2523 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár	4559–4560
Kopt naptár	1579 – 1580
Koreai naptár	4196
Muszlim naptár	1279 – 1280
Szeleukida naptár	2174–2175
Örmény naptár	1312 ԹՎ ՌՅԺԲ
Thai szoláris naptár	2406
Zsidó naptár	5623 – 5624

Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század

Évtizedek: 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek – 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek

Évek: 1858 – 1859 – 1860 – 1861 – 1862 – 1863 – 1864 – 1865 – 1866 – 1867 – 1868

Események

Határozott dátumú események

• január 1. – Érvénybe lép Abraham Lincoln elnök emancipációs nyilatkozata, amellyel a „lázadók” területein élő rabszolgákat felszabadította.[1]
• január 22. – Megkezdődik az Orosz Birodalom ellen a litván–lengyel januári felkelés.
• április 7. – Az első Charleston Harbor-i csata.
• május 12. – II. Radama madagaszkári király meggyilkolása után főfeleségét, Rabodozanakandriana királynét kiáltják ki Madagaszkár királynőjévé I. Rasoherina néven (uralkodik haláláig, 1868-ig).
• július 1–3. – A gettysburgi csata, amely az amerikai polgárháború egyik legvéresebb csatája.[2]
• július 4. – Ulysses Grant beveszi Vicksburg városának erődjét, s ezzel a Mississippi mentén kettévágja a Konföderáció területét.[1]
• július 18. – Az Orosz Birodalomban a valujevi körlevél megtiltja az ukrán nyelv használatát az oktatásban, valamint az ukrán nyelvű tudományos-ismeretterjesztő és vallási tárgyú könyvek kiadását.
• szeptember 27. – Hamburgban megnyílik az újjáépített Szent Miklós-templom.
• szeptember 28. – A Juan Prim tábornok vezette spanyol felkelők Alcoleánál leverik II. Izabella királynő csapatait.[3]
• szeptember 30. – Trónfosztják II. Izabella spanyol királynőt.[4]
• október 25. – Felavatják az első Sió-zsilipet, amely lehetővé tette a Balaton vízszintjének szabályozását. (Ezzel megszűnt a Balaton természetes vízjárása és mesterségesen szabályzott vízállású tó lett belőle.)[5]
• október 31. – Vilmos dán herceg I. György (Geórgiosz) néven foglalja el a görög trónt.[6]
• november 19. – Abraham Lincoln, az Egyesült Államok elnöke a Pennsylvania állambeli Gettysburg Nemzeti Temetőjének felszentelésekor elmondja világhírű szónoklatát, a gettysburgi beszédet.[2]
• november 23–25. – A chattanoogai csata.[1]

Határozatlan dátumú események

• az év folyamán –
  • A rendkívül aszályos év miatt általános állatelhullás és élelmiszerhiány lépett fel Magyarországon[7]
  • Megalakul a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága.
  • Befejeződik az újpesti kikötő 1858-ban elkezdett építkezése. (Az elsődleges célja az volt, hogy a Duna zajlása idején a hajók téli menedéket találjanak. Bejáratánál található az angyalföldi hajógyár javítóműhelye is.)[5]
  • Schmidthauer Antal komáromi gyógyszerész megkezdi az előző évben Nagyigmánd község közlegelőjén általa felfedezett keserűvíz palackozását. (Az „Igmándi” néven híressé vált, igen jó minőségű magnézium-szulfátos gyógyvíz kitermelése egészen az 1980-as évek közepéig tartott.)[5]
  • Hollandia a még megmaradt gyarmatain felszámolja a rabszolgaságot.[8]
  • A kambodzsai protektorátus létrehozásával Kambodzsa is francia fennhatóság alá kerül.[9]

Az év témái

1863 a tudományban

• James Clerk Maxwell megjósolja az elektromágneses hullámok létét.
• Felfedezik az indiumot.
• Az első kerékpár elkészítése.
• Margarin előállítása.

1863 a vasúti közlekedésben

1863 az irodalomban

• Jókai Mór megalapítja a Hon című folyóiratot.

1863 a sportban

• Az első modern értelemben vett evezősversenyt rendezik meg a pozsonyi Duna-szakaszon.[5]

Születések

• január 1. – Pierre de Coubertin, történész és pedagógus, a modern Olimpiai játékok kezdeményezője († 1937)
• január 4. – Apáthy István, zoológus († 1922)
• január 17. – Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij, orosz színházi rendező († 1938)
• február 8. – Borsos István, református lelkész, főiskolai tanár, klasszika-filológus, könyvtáros, numizmatikus († 1918)
• február 27. – Joaquín Sorolla spanyol festő († 1923)
• március 12. – Gabriele D’Annunzio olasz költő, író, esszéista, publicista, politikus († 1938)
• március 17. – Sándor Emma zeneszerző, műfordító († 1958)
• április 9. – Rátz László, tanár († 1930)
• április 29. – William Randolph Hearst amerikai üzletember, sajtómágnás († 1951).
• április 29. – Kollányi Ferenc egyháztörténész, könyvtáros, levéltáros, az MTA tagja († 1933)
• május 10. – Kaarle Leopold Krohn finn folklorista, filológus, költő, az MTA tagja († 1933)
• május 21. – Habsburg–Tescheni Jenő főherceg († 1954)
• június 29. – Juhász Árpád, festőművész († 1914)
• július 11. – Arany Dániel, matematikus, matematikatanár († 1945)
• július 18. – Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg osztrák főherceg, 1896-tól az Osztrák–Magyar Monarchia trónörököse († 1914)
• július 23. – Bródy Sándor, író, újságíró († 1924)
• július 30. – Henry Ford, a Ford autógyár alapítója († 1947)
• augusztus 3. – Gárdonyi Géza, író és költő († 1922)
• augusztus 8. – Florence Augusta Merriam Bailey, amerikai ornitológusnő és természetírónő († 1948)
• augusztus 28. – Lenhossék Mihály, anatómus († 1937)
• szeptember 3. – Hans Aanrud, norvég novella- és színműíró († 1953)
• szeptember 7. – Malatinszky Ferenc földbirtokos, politikus († 1951)
• szeptember 13. – Franz von Hipper, német admirális († 1932)
• szeptember 22. – Herczeg Ferenc, író, színműíró († 1954)
• szeptember 29. – Alfred Meebold, botanikus, író, antropozófus († 1952)
• szeptember 30. – Reinhard Scheer, német admirális († 1928)
• október 29. – Körösfői-Kriesch Aladár, festő, szobrász, iparművész, a szecesszió kiváló képviselője († 1920)
• november 11. – Paul Signac, francia festőművész († 1935)
• november 23. – Hadik János gróf, 1918-ban 3 napig kijelölt miniszterelnök († 1933)
• december 7. – Pietro Mascagni, olasz zeneszerző († 1945)
• december 12. – Edvard Munch norvég expresszionista festő († 1944)

Halálozások

• január 17. – Horace Vernet, francia festő (* 1789)
• február 1. – Dianiska Dániel, evangélikus lelkész, költő (* 1801)
• február 12. – Lisznyai Damó Kálmán költő, a Tízek Társaságának tagja (* 1823)
• április 1. – Hollán Hugó, katonatiszt (* 1819)
• április 21. – Daniss Zsigmond, katolikus pap, költő (* 1817)
• május 12.
  • Klapka József, katonatiszt, nyomdatulajdonos, kultúraszervező és mecénás, 1819–1833 között Temesvár polgármestere, országgyűlési követ, Klapka György honvédtábornok édesapja (* 1786)
  • II. Radama madagaszkári király (* 1829)
• május 15. – Bauer Lajos, honvédtiszt (* 1814)
• június 29. – Karl Zeisberg, császári-királyi altábornagy (* 1788)
• augusztus 13. – Eugène Delacroix, francia festőművész (* 1798)
• augusztus 23. – Theodor Kalide(wd) német szobrász (* 1801)
• október 28. – Bajza Jenő, író (* 1840)
• november 23. – Láng Adolf Ferenc, botanikus, zoológus, gyógyszerész, az MTA tagja (* 1795)

Jegyzetek

1. Hahner Péter: Amerikai Konföderációs Államok. Rubicon, XXVIII. évf. 313. sz. (2017) 80–81. o. ISSN 0865-6347
2. Britannica Hungarica nagylexikon 10. (géppuska–gyógynövény). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2013. 46. o. ISBN 978-963-09-6804-1  
3. Isabelle Bricard: Európai uralkodócsaládok. [Budapest]: Gabo. 2001. 107. o. ISBN 963-9237-86-8  
4. Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. 316. o. ISBN 963 547 849 6  
5. Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1853-1880.” 6-7. szám, 42. o, Kiadó: História folyóirat. 
6. Britannica Hungarica nagylexikon 11. (Gyógypedagógia–herpangina). Főszerk. Nádori Attila. [Budapest]: Kossuth. 2013. 22. o. ISBN 978-963-09-6805-8  
7. Győrffi Lajos: A nagy inség 1863. Túrkeve: Daróczy Antal. 1932.  
8. Búr Gábor: 4 évszázad 5 kontinensen. A holland gyarmatbirodalom. Rubicon, XXXIV. évf. 385–386. sz. (2023) 81. o. ISSN 0865-6347
9. Bene Krisztián: Francia Indokína. A francia gyarmatbirodalom távol-keleti gyöngyszeme. Rubicon, XXXIV. évf. 385–386. sz. (2023) 110. o. ISSN 0865-6347

A Wikimédia Commons tartalmaz 1863 témájú médiaállományokat.