Területe a kőkorszaktól bizonyíthatóan lakott volt, de a régiek nem a mai falu helyét, hanem az attól kissé északkeletre fekvő Ragonya nevű határrészt és a falutól keletre eső Berki-kút környékét részesítették előnyben. E második területen a későbbi időkből római villa rustica (parasztgazdaság) romjai kerültek elő számos Nagy Konstantin korabeli pénzérmével. A község első hiteles középkori említése egy 1269-ben kelt oklevélben található.
A település kialakulásáról nem rendelkezünk hiteles adatokkal. Neve, amely eredetileg Mencsel vagy Mencsely alakban élt egészen a 19. századig, bizonytalan eredetű. Egyes feltevések szerint német személynévből keletkezett: valószínű alakja Menzli vagy Mentzelin lehetett. A puszta személynévből történő helynévadás magyar sajátosság, a legkorábbi településneveink keletkeztek így. A 12–13. században megjelentek, majd kizárólagossá váltak a személynevekből -falva, -telke utótaggal képzett magyar helynevek. Ha tehát elfogadjuk a Mencsel név személynévi eredetét, a település kialakulásának idejét a 10–11. századra tehetjük. Ezt a keltezést látszik alátámasztani az a tény is, hogy a község az akkori országterület egyik legfejlettebb részén, a Balaton-felvidéken helyezkedik el. Itt korán tért hódított a kereszténység, s első fennmaradt okleveleink is, amelyek erre a területre vonatkoznak, már kialakult településszerkezetet tárnak elénk, még ha magát a községet nem is említik. A mai változat, a Mencshely népi etimológiával keletkezett az eredeti Mencselből. Ennek a népi etimológiának a magyarázatát a következőképp írta le az író Lampérth Géza (1873–1934), a falu szülötte:
„Azok a magyarok, akik őseik hitét nem akarták az új hitért elhagyni, fellázadtak István király ellen. Kupa somogyi vezér állt a lázadók élére és hatalmas sereget vezetett Veszprém vára alá, ahol akkor István király feleségével, Gizellával együtt tartózkodott. István király, mielőtt az ostrom megkezdődött volna, nejét kiszöktette a várból, hogy valamelyik faluban biztonságba helyezze. Már jól elhagyták Veszprémet, és Vázsony körül jártak. Ekkor a király hátratekintve rémülten vette észre, hogy a lázadók egy csapata üldözőbe fogta őket. Megsarkantyúzta lovát, hirtelen a közeli rengetegbe vágtatott. Mire üldözői odaértek, már nyomát vesztették. Egy ősz remete lakott a rengetegben, arra bízta feleségét, míg a rend és béke helyreáll. Ott is maradt Gizella királyné a remete kunyhójában, míg István a lázadó Kupa vezér seregét széjjelverte, és helyreállította az ország nyugalmát.
Ekkor aztán hálából megmeneküléséért kápolnát építtetett arra a helyre, ahol a remetekunyhó állt, és elnevezte azt Menedékhelynek vagy Ments-helynek, mivelhogy ott menekült meg a haláltól.
Itt állt a kápolna, ahol most a falu van, és attól kapta nevét a falu is.”
Középkori temploma – amelynek kibővítésével épült a jelenlegi evangélikus templom – feltehetően a 12–13. században épülhetett. Mencshely lakossága a török idők előtt a középkorban is nagyrészt nemesemberekből állt, hozzájuk csatlakoztak a végvárakból leszerelt, nemességet kapott katonák és családjaik.
Az 1800-as években a falu elöljáróságában csak a legtekintélyesebb nemesi családok tagjai vehettek részt, mint az Antal, Bertalan, Bocskai, Fülöp, Isó, Ódor és Sándor családok. A legrégebbi fennmaradt Mencshely nemesi összeírása „Anno 1666 január Taxati Nobiles” néven a veszprémi megyei levéltárban megtalálható.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,5%-a magyarnak, 11,7% cigánynak mondta magát (6,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,4%, evangélikus 17,7%, református 7,4%, görögkatolikus 1,7%, felekezeten kívüli 7,8% (24,2% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 83,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,9% cigánynak, 2,8% németnek, 0,4% görögnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,3% volt római katolikus, 10,5% evangélikus, 2,5% református, 1,1% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 12,3% felekezeten kívüli (47% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
Evangélikus templom, Kossuth utca
Gályarab emlékmű, az evangélikus templom kertjében
