A budapesti96-os(gyors 96-os) jelzésű autóbuszÚjpalota, Szentmihályi út és Újpest, Cérnagyár között közlekedett. A viszonylatot a Budapesti Közlekedési Zrt. üzemeltette.
Az Újpalotai lakótelep és az oda költözők egy részének megélhetését biztosító Újpest ipari negyede között 1974. március 1-jén indították meg az új 196-os gyorsjáratot. Újpalotáról a Páskomliget utca és a Szentmihályi út útvonalon érte el a Hubay Jenő teret, innen pedig a Fő út–Sződliget utca–aluljáró–Fóti út–Váci út vonalon – a 96-os alapjárattal azonosan – jutott el az Egyesült Izzónál lévő végállomásig. Ekkor csak munkanapokon, csúcsforgalmi időszakban rótta köreit 6 ide beosztott Ikarus 260-as autóbusz. A Felszabadulás útja végállomását (ma: Szentmihályi út) 1975. június 2-án adták át.[1]
Jelzését 1977. január 1-jén módosították, így a 196-osból 96-os lett. Útvonalát még e hónap végén, január 31-én megváltoztatták, az Izzó felé, illetve az újonnan kinevezett „Cérnagyár” végállomásig az Árpád úti felüljáró–Árpád út–Váci út (vissza a Fóti út–Megyeri út körforgalmi) vonalat járták be, miáltal közvetlen kapcsolat jött létre Újpalota és Újpest belterülete között.[2] Ezt az új útvonalat először csak ideiglenesnek szánták, mivel elkezdődött a Fóti út felújítása, és az építkezés miatt lelassult forgalom elvesztette volna gyorsjárati jellegét. (A tereléssel csak néhány megálló esett ki.) A módosított útvonal hamar bebizonyította létjogosultságát, így véglegessé vált.
Újpesten csak az Árpád Kórháznál, az István útnál, a Váci útnál, a Zsilip utcánál, az Izzó előtt, a Megyeri úton és a Cérnagyári végállomásnál állt meg. Az Árpád úti10-es és 55-ös számú villamosjáratok megszűnése miatt 1986 januárjában létesült a Károlyi István utcai, egy esztendő múlva pedig az Újpesti uszoda előtti (Rózsa utcai) megálló.
A vonal forgalmának növekedése miatt 1978. október 2-ától Ikarus 280-as csuklós busszal váltották fel az addig szolgáló szóló Ikarus 260-asokat. A csuklósokból 10 darab közlekedett, majd a beosztott járművek száma 1985-ig 15-re emelkedett – egy évtizeddel később, az 1990-es évek derekán pedig összesen 18 autóbusz vett részt e viszonylat forgalmában. 1979. július 1-jétől az üzemidőt megnövelték, munka-, illetve munkaszüneti napokon kora reggeltől késő estig láthatóak voltak 96-os táblával ellátott autóbuszok. Ekkoriban csúcsidőszakban 5-6, napközben 10-11 percenként indultak a végállomásaikról.[3]
2006. október 2-án indította el a BKV a 96A jelű betétjáratot. Az új gyorsjárat indítására azért volt szükség, mert Újpest-Központ metróállomástól Újpalota felé jelentős utasforgalom bonyolódott, ami a 96-os egyenlőtlen kihasználtságát okozta, az utasok zöme ugyanis jellemzően a metróállomás és Újpalota között közlekedett, a Fóti út felé, a Külső - Váci út irányába már kevesebben utaztak. A járat indításával a 96-os és a 96A gyorsjáratok kapacitása a lakótelep felé 15 százalékkal nőtt.[4] Az új viszonylat csak a reggeli csúcsidőben, 6 és 9 óra között közlekedett. 2007 áprilisától a 96A gyorsjárat már a délutáni csúcsidőben is közlekedett, 14 óra és 18:30 között.[5]
A járat jelzése 2008. szeptember 6-án 96-osról 196-ra változott, a 96A a 196A jelzést kapta.[6]
Útvonala
Újpest, Cérnagyár felé
Újpalota, Szentmihályi út felé
Újpalota, Szentmihályi út vá. – Erdőkerülő utca – Zsókavár utca – Nyírpalota út – Páskomliget utca – Bánkút utca – Szentmihályi út – Szőcs Áron utca – Hubay Jenő tér – felüljáró – Árpád út – Váci út – Fóti út – Újpest, Cérnagyár vá.
Újpest, Cérnagyár vá. – Fóti út – Megyeri út – Váci út – Árpád út – felüljáró – Hubay Jenő tér – Szőcs Áron utca – Szentmihályi út – Bánkút utca – Páskomliget utca – Nyírpalota út – Zsókavár utca – Erdőkerülő utca – Újpalota, Szentmihályi út vá.
Megállóhelyei
Az átszállás kapcsolatok között a96A jelzésű betétjárat nincsen feltüntetve, amely Újpalota, Szentmihályi út és Újpest-Városkapu között közlekedett.
96 (Újpalota, Szentmihályi út – Újpest, Cérnagyár)
Perc (↓)
Megállóhely
Perc (↑)
Átszállási kapcsolatok a járat megszűnése előtt (2008 nyarán)
↑Káposztás István – Szabó Dezső: A korszerűsített autóbusz-közlekedés. Viszonylatváltozások az 1970-es évek közepéig. In: A főváros tömegközlekedésének másfél évszázada. II. k. 1919-től 1985-ig. Szerk.: Koroknai Ákos – Sudár Kornélia. Budapesti Közlekedési Vállalat, Bp., 1987. 385-386. o.
↑Krizsán Sándor: Adatok Újpest tömegközlekedésének történetéhez. In: Újpest 1907-2007. A százéves város. Szerk.: Estók János. Kossuth Kiadó, Bp., 2007. 303-304. o.
↑Krizsán Sándor: Huszonöt éves a piros 96-os. In: Újpest – A IV. kerület Önkormányzatának lapja. Szerk.: Bangha Katalin. VII. évf. 11. sz. 1999. június 4. 5. o.
.jpg)
g.svg){kind=small}
f.svg){kind=small}
fq.svg){kind=small}
q.svg){kind=small}
