Prgomet

Prgomet
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Prgomet
Jogállás	falu
Polgármester	Ivan Skelin
Irányítószám	21 201
Körzethívószám	(+385) 22
Népesség
Teljes népesség	498 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	348 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 36′ 58″, k. h. 16° 13′ 48″43.616, 16.23Koordináták: é. sz. 43° 36′ 58″, k. h. 16° 13′ 48″43.616, 16.23
Prgomet weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Prgomet témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Prgomet falu és község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Fekvése

Splittől légvonalban 20, közúton 36 km-re északnyugatra, Trogirtól légvonalban 10, közúton 16 km-re északra, Dalmácia középső részén a Zagorán, Trogir előterében fekszik. A települést körülölelő hegyek közül a délről az 595 méteres Ošljak, nyugatról az 549 méteres Praća, északról a 480 méteres Ljubeč, kelet-délkeletről pedig a 398 méteres Papić határolja. Prgometen halad át a Split-Perković vasútvonal, északra pedig az A1-es Zágráb – Split autópálya prgometi lehajtója található.

A község települései

Közigazgatásilag Bogdanovići, Labin, Sitno és Trolokve települések tartoznak hozzá.

Története

Split és Trogir tágabb környezetében már a történelem előtti időben éltek emberek. Erről tanúskodnak az erődített települések maradványai és a nagy számú halomsír.[2] A 7. században a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt állt ez a terület, amikor avar-szláv támadás érte. Ennek eredményeképpen elesett a térség akkori legnagyobb városa Salona is. A dalmát Zagora termékeny földjén új lakosság, a mai horvátok ősei telepedtek le, akik magukba olvasztották az itt talált romanizált lakosságot. Egyházilag e vidék a spliti érsekség alá tartozott, a missziós munkát a bencés szerzetesek végezték. A horvát nemzeti királyok idejében e terület lakossága viszonylagos nyugalomban élt. Zvonimir király a Zagorán több birtokot adományozott az érsekségnek, köztük Labin, Radošić és Zmina (Muć) várait, melyek maradványi ma is megtalálhatók.[2] A Zagora volt az ősi szálláshelye a Svačić nemzetségnek, melyből az utolsó horvát király Svačić Péter származott. Néhány zagorai település már nagyon korán, a 11. században említenek, közéjük tartozik Prgomet is Szent István első vértanú tiszteletére szentelt templomával.[2] A falut a 13. században IV. Béla magyar király a trogiri Andreis családnak adta, mely adományt 1409-ben Zsigmond magyar király is megerősítette.[3] Később részben más nemesi családok, részben pedig a trogiri Szent Péter kolostor birtoka volt. 1830-ig a trogiri püspökséghez, azután a šibeniki püspökséghez tartozott. A 18. században a prgometi plébániához tartoztak Suhi Dolac, Labin, Radošić és Trolokve települések hívei is. 1760-ban Prapatnica hívei leváltak a ljubitovicai plébániáról és ők is ide csatlakoztak. A prgometi plébánia régi anyakönyvei sajnálatos módon elégtek.[3] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az I. világháború végéig tartott. 1881-ben Radošić levált a prgometi plébániáról és önálló plébániát alapított. 1857-ben 212, 1910-ben 267 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején olasz csapatok szállták meg. Lakossága 2011-ben 105 fő volt, akik főként mezőgazdaságból (szőlő, olíva) éltek. A településen alapiskola működik.

Lakosság

Lakosság változása[4][5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
212	191	178	232	238	267	330	295	281	301	301	272	212	168	132	105

Nevezetességei

• Szent István első vértanú tiszteletére szentelt régi plébániatemplomának[6] ideje nem ismert, de a 11. században már említik. Pavao Andreis, a 17. században élt trogiri történetíró szerint falai már „megkopott emlékek” voltak.[3] A templomot a 18. században bővítették, de ahogy Didak Manola trogiri püspök az 1756-os egyházlátogatáskor írja, továbbra is rossz állapotban állt. Mivel a templomnak nem volt harangtornya, a harang a kapuzat előtt ácsolt gerendázatról lógott alá. Legértékesebb liturgikus tárgya egy ezüst kehely volt. 1863-ban új templomot építettek helyette. A templom a késő barokk zagorai templomok mintájára épült egyhajós épület meghosszabbított szentéllyel, félköríves apszissal. Egyszerű kő homlokzatán középen található a bejárat, kétoldalt négyszögletes ablakok, az oromzaton pedig pengefalú harangtorony áll, benne két haranggal. Az oldalablakokba a régi félköríves profilozású kövek van beépítve. A bejárat felett a templom építésének idejét és az építtető plébános nevét megörökítő tábla látható, felette nagyméretű rózsaablakkal.[3] A berendezésből kiemelkedik a fából faragott főoltár, mely a szentélyt az apszistól választja el. Az oltár fülkéiben Szent István, Szent Mihály és Szent Miklós szobrai állnak. A Szent István szobor mögött a 18. századi oltárkép Szent István megkövezését és a gyermekét tartó Szűzanyát ábrázolja. Az északi mellékoltáron a Szeplőtelen fogantatást ábrázoló szobor látható, a déli mellékoltáron fából faragott kereszt áll. A berendezésből megemlítendő még a diadalív mellett elhelyezett két grafikai alkotás, melyek Jézus és Mária szentséges szívét, valamint a Szűzanyát gyermekével ábrázolják, mindkettő helyi művész alkotása. Liturgikus tárgyai közül kiemelkedik egy 16. századi, angyalfejekkel díszített ezüst kereszt. A templom körül temető található, melyben fennmaradt néhány díszes késő középkori sírkő, amelyek még a középkori gótikus templom mellett álltak. A templomot és a temetőt 2006-ban kulturális műemlékké nyilvánították.[3]
• Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt kápolnája 1997-ben épült.
• A Prgomet, Prapatnica és Primorski Dolac hármas határán, Bikići településrésztől délre emelkedő Grad nevű hegyen találhatók Znojilo történelem előtti várának romjai. A hegytetőn egy négyszögletes 16. századi toronyvár jelentős maradványai is megtalálhatók. A várat 1500 körül a velenceiek építették és a török háborúk idején a Trogir védelmi rendszerének egyik fontos pontja lett volna. Kedvezőtlen fekvése miatt azonban később már nem töltött be védelmi célokat, zsoldosok és porkolábok szálláshelyéül szolgált. 1530 körül maguk a velenceiek rombolták le, nehogy a török kezére kerülve támaszpontul szolgáljon. A legutóbbi időkben újra felértékelődött és a helyi jelentőségű, védendő műemlékek közé sorolták be.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Lokalnahrvatska.hr:Prgomet - Pregled povijesno-prostornog razvoja(horvátul)
3. Prgomet – povijest župe(horvátul)
4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
6. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2901.

További információk

• Prgomet község hivatalos oldala (horvátul)
• A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
• Prgomet - Pregled povijesno-prostornog razvoja (történeti áttekintés) (horvátul)