Neorić

Neorić
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Muć
Jogállás	falu
Irányítószám	21247
Körzethívószám	(+385) 21
Népesség
Teljes népesség	819 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	460 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 40′ 33″, k. h. 16° 31′ 23″43.67596933, 16.52314132Koordináták: é. sz. 43° 40′ 33″, k. h. 16° 31′ 23″43.67596933, 16.52314132
Sablon • Wikidata • Segítség

Neorić falu Muć községben Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Fekvése

Split központjától légvonalban 19, közúton 31 km-re északra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re délkeletre, a Dalmát Zagora központi részén fekszik. Délről a Moseć-, északról a Svilaja-, keletről a Visočnica-, nyugatról pedig a Plišivica-hegység határolja. A településen átfolyik a Sutina-patak, mely később a Cetinába torkollik. Határának nyugati részét a hosszúkás és termékeny talajú Mući mező képezi, melyet a Čikola-folyóba torkolló a Vrba-patak vize öntöz.

Története

A település neve az azonos nevű horvát nemzetség nevéből származik. Középkori írásos források a nemzetség több tagját is megnevezik. Így 1203 után említik Orša Neorićot, 1270 körül Koren és Bogdan Neorićot, majd később Marin, Jurša és Cipronja Neorićot is.[2] A nemzetség lakóhelye volt a falu feletti magaslaton emelt Neorić vára, melynek jelentősége a török veszély fokozódásával nőtt meg. 1537-ben elesett a közeli Klissza vára és ezután Neorić sem tarthatta sokáig magát. 1538-ban ez a vár is török kézre került. Ezután a nemzetség több tagja a török ellen kemény harcot folytató uszkókokhoz csatlakozott. 1540-ben Zenggben említik például Juraj Neorićot.[2] A 150 évig tartó török uralom után a ferencesek Boszniából és Hercegovinából telepítettek be új lakosságot. Önálló plébániáját 1713-ban alapították. 1718-ban a mući területen végzett egyházlátogatása során Cupilli érsek Muć település után Neorićot is megemlíti, mely abban az időben Podneorić néven volt ismert.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 587, 1910-ben 837 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a település a szocialista Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. Lakossága 2011-ben 883 fő volt.

Lakosság

Lakosság változása[3][4]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
587	623	667	703	731	837	837	990	937	950	834	1.028	920	893	871	883

Nevezetességei

• A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1897-ben építették. Kőből épített egyhajós épület, Homlokzatának közepén nagyméretű rózsaablakkal, oromzatán keskeny harangtoronnyal, melyben egy harang található. Építésének századik évfordulója alkalmából kívül-belül felújították.[2]
• Közelében a temetőben áll a település régi, azonos titulusú plébániatemploma, melyet 1701-ben építettek. 2001-ben ünnepelték fennállásának háromszázadik évfordulóját, mely alkalomból megújították.[2]
• Neorić középkori várának maradványai a falu feletti magaslaton.

Oktatás

A településnek 1934-ig nem volt iskolája, néhány itteni gyermek a gornji mući iskolába járt. A nagy távolság miatt a helyi lakosok már régóta szorgalmazták egy új iskolaépület felépítését. Az építés 1928-ban kezdődött és csak 1934-ben fejeződött be. A falu első tanítónője Darinka Rogošić volt. A II. világháború idején 1941 és 1945 között a tanítás szünetelt. 1945-ben négy osztályban indult meg újra a tanítás. 1954-től pedig már hatosztályosként, 1955-től pedig nyolcosztályosként működött az iskola. A mai iskolaépület építési munkái 1969 februárjában indultak meg és 1971. december 22-én nyitotta meg kapuit. Neorićon kívül a szomszédos Sutina tanulói is ide járnak.[5]

További információk

• Muć község hivatalos oldala (horvátul)
• A település weboldala^[halott link] (horvátul)
• Ogorje.net:Neorić (horvátul)
• Az alapiskola honlapja (horvátul)
• Krešimir Kružić: Plemići s područja župe Zmina u sresnjem vijeku (horvátul)

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Neoric.pondi.hr:Povijest^[halott link] hozzáférés:2016.04.05.(horvátul)
3. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
4. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
5. OS Neorić-Sutina.skole.hr:Povijest Archiválva 2017. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben hozzáférés:2016.04.06.(horvátul)