Konjsko (Klissza)

Konjsko
Konjsko látképe
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Klissza
Jogállás	falu
Irányítószám	21 231
Körzethívószám	(+385) 21
Népesség
Teljes népesség	281 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	380 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 35′ 31″, k. h. 16° 30′ 24″43.592035, 16.506529Koordináták: é. sz. 43° 35′ 31″, k. h. 16° 30′ 24″43.592035, 16.506529
A Wikimédia Commons tartalmaz Konjsko témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Konjsko falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Klisszához tartozik.

Fekvése

Splittől légvonalban 10, közúton 20 km-re északkeletre, a Dalmát Zagora területén, Mućko poljén fekszik.

Története

A település neve Dmitar Zvonimir horvát király 1083-ban kibocsátott adomány levelében szerepel először „teritorium in loco, qui Smina nuncupatur, illud quidem, quod Conustina niminatur“ (a Smina nevű helyen levő birtok, melyet Conustinának neveznek) alakban. A korabeli dokumentumokból kiderül a Smina nevű terület nem más, mint a mai Mućko polje, mely a Kozjak lejtőitől a Cetinai mező felé található hegyekig terjed, Conustina pedig a mai Konjskónak felel meg. A középkorban a sminai plébániához tartozott, melyet már 1185-ben a klisszai, a livnoi, a cetinai és poljicai plébániákkal együtt említenek. (Smina, vagy Zmina mint földrajzi fogalom 1682-ben szerepel utoljára oklevelekben.)[2] A település 1537-ben Klissza elestével került török kézre. Ezen a településen volt a török uralom idején a kegyetlenségéről híres Musztafa Baraković dizdár székhelye, akit a poljicaiak 1648-ban a klisszai vár visszafoglalása utáni kivonulás közben kitört zavargásban lemészároltak.[3] A falui plébániáját 1750-ben alapították. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 348, 1910-ben 474 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 283 fő volt.

Lakosság

Lakosság változása[4][5]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
348	291	360	426	453	474	582	572	483	464	401	323	232	254	253	283

(1869-ben lakóinak egy részét Veliki Bročanachoz számították.)

Nevezetességei

• Mihály arkangyal tiszteletére szentelt plébániatemploma középkori, gótikus eredetű. 1718-ban a régi templom alapjain újjáépítették. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület négyszögletes apszissal. A templom körül szépen karbantartott temető található régi díszes sírkövekkel, köztük török sírkövek is találhatók.
• A spliti Tartaglia család barokk várkastélya[6] egy stratégiailag kedvező helyen, a falu feletti sziklán áll. A várkastély a nyugati oldalról hozzáférhetetlen, míg keletről és északról ahol a lejtő lankásabb magas falak védik, melyek egy nagyméretű gazdasági udvart zárnak körbe. Ide egy barokk kocsibejárón lehet bejutni. A nyugati oldalon található a lőréses falakkal épített várkastély déli oldalán nyári terasszal. Így a várkastély gazdasági, nyaraló és védelmi funkciókat egyaránt szolgált.

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. Ogorje.net: Zmina (horvátul) hozzáférés:2016. március 27.
3. Zoraida Demori-Staničić: Spomenici u 17. i 18. stoljeća u Splitskoj Zagori hozzáférés: 2016. március 27. (horvátul)
4. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
5. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
6. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5798.

További információk

• Klissza község hivatalos oldala (horvátul)
• Klissza információs portálja (horvátul)
• Klissza turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2016. március 16-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Krešimir Kužić: Zabilježbe polarnog svjetla na zagorskim kamicima (horvátul)
• Zoraida Demori-Staničić: Spomenici u 17. i 18. stoljeća u Splitskoj Zagori (horvátul)
• Lovre Katić: Naseljenje starohrvatske podmorske župe (horvátul)
• Ogorje.net: Zmina (horvátul)