Brusje

Brusje
Ivo Dulčić festőművész emlékműve
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Split-Dalmácia
Község	Hvar
Jogállás	falu
Irányítószám	21454
Körzethívószám	(+385) 021
Népesség
Teljes népesség	174 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	310 m
Terület	0,30 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 43° 12′, k. h. 16° 29′43.2, 16.48333333Koordináták: é. sz. 43° 12′, k. h. 16° 29′43.2, 16.48333333
A Wikimédia Commons tartalmaz Brusje témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Brusje falu Horvátországban, Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Hvarhoz tartozik.

Fekvése

Splittől légvonalban 35 km-re délre, Hvar városától légvonalban 4, közúton 9 km-re északkeletre, a Hvar-sziget nyugati részén fekszik. Szétszórt szerkezetű település, egyes településrészei a Malo Bonda, Velo Bonda, Mandrač, Priko és Glavica neveket viselik. 30,2 hektáros területéből 14,4 hektár a beépített, 15,8 hektár a beépítetlen rész. A talaj a sziget többi részéhez hasonlóan karsztos mészkő és dolomit.

Története

Brusje a 16. században keletkezett pásztorkunyhókból álló kis pásztorfaluként. A szomszédos Velo és Malo Grabljéval együtt évszázadokig Hvar elővárosának számított. Lakói a hvari plébániához tartoztak, melyet a hvari plébánia anyakönyvei is igazolnak. Kezdetben a hvari Szent Rókus templom szolgált a brusjaiak templomaként, melyet ezért brusjai templomnak is neveztek. 1676-ban felépítették a Szent György templomot, melyet a lakosság növekvő száma miatt 1731-ben és 1793-ban is bővíteni kellett. A helyi temető 1826-ban létesült. Brusje a többi hvari településsel együtt a Velencei Köztársasághoz tartozott. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban a sziget az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után újra az osztrákoké lett. A 19. század elején kisebb és nagyobb házcsoportokból állt, melyek általában egy családhoz tartoztak. A házcsoportokat mezőgazdasági területek, legelők szegélyezték és utak kötötték össze. A település északi részén haladt át a Hvar városát Stari Graddal összekötő út. A falu magasabban fekvő déli részén állt a templom. A szétszórt jellegű településekhez hasonlóan Brusjénak sem volt központi közösségi része, ahova az emberek összegyűltek volna. Az élet az egyes házcsoportokon belül zajlott. Szabadon álló házak csak a század végén kezdtek el épülni. 1900-ban még ezer fölött volt a lakosság száma. A 20. század elején kezdődő tömeges kivándorlás miatt egyre több ház maradt üresen. A település 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Horvátország része. 2011-ben a településnek már csak 194 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Házainak mintegy fele ma is elhagyatottan, romosan áll.

Népesség

Lakosság változása[2][3]
1857	1869	1880	1890	1900	1910	1921	1931	1948	1953	1961	1971	1981	1991	2001	2011
692	677	794	967	1.058	914	860	508	465	465	449	338	266	241	206	194

Nevezetességei

Szent György tiszteletére szentelt temploma[4] 1676-ban épült. 1731-ben és 1793-ban bővítették, legutóbbi megújítása 2010-ben történt. A felújított templomot az új oltárral 2014. április 28-án szentelte fel Slobodan Štambuk hvar-brač-visi püspök. Az új oltárba boldog Ivan Merz ereklyéit építették be, a jobb oldali mellékoltáron életnagyságú szobra áll és az ő nevét viseli a templom előtti tér is. A templom kőből épített egyhajós épület, bejárata felett a sárkányölő Szent György szobrával, felette rózsaablakkal, az oromzaton három harang számára kialakított harangtoronnyal. A templom melletti régi temető[5] a 19. században létesült. Köritőfalába néhány gótikus és reneszánsz síremlék van befalazva.

Gazdaság

A helyi gazdaság alapja a mezőgazdaság, melynek fő terményei a levendula és a dalmátvirág.

Híres emberek

Brusjén született, vagy innen elszármazott hírességek:

• Lucija Rudan írónő
• Mate Hraste nyelvtudós
• Sibe Miličić író
• Ivo Dulčić festőművész

Jegyzetek

1. Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
2. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
3. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
4. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6524.
5. Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6584.

Források

• Hvar város hivatalos oldala (horvátul)
• Hvar turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)

További információk

• Visko Dulčić: Prilozi povijesti Brusja u 16. stoljeću Zagreb, 1977. Archiválva 2020. március 25-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• Brusje rendezési terve^[halott link] (horvátul)
• Cikk a templom felszenteléséről Archiválva 2015. február 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)