Piros Arany

Piros Arany
Szilveszteresti szendvicses hidegtál díszítése Piros Arannyal
Nemzet, ország	Magyarország
Gyártás helye	Kecskemét
Alapanyagok	közönséges paprika konyhasó

A Piros Arany 1967 óta a kecskeméti Univer által gyártott paprikakrém, felhasználását tekintve szendvicskrém és ételízesítő. 2016 óta hungarikum.

Története

A „piros arany” elnevezés – elsősorban a Kalocsa-vidéki paprikatermesztő területeken, de másutt is – már korábban használatos volt magára a fűszerpaprikára,[1] jóllehet, Szentes környékén a paradicsompaprika jelzőjeként ismerték.[2] A szövetkezetesítés időszakában Bátyán Piros Arany néven alakult meg a termelőszövetkezet,[3] Kalocsán pedig Piros Arany néven működött étterem és szálloda.

A kecskeméti Univer Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet hetényegyházi konzervüzeme 1967-ben fejlesztette ki a receptet, és még ugyanabban az évben megkezdték a Piros Arany fantázianevű, kezdetben ötféle paprikából készített, 80 grammos, tubusos kiszerelésű paprikakrém gyártását. A sűrű, kenhető krémet egyfelől szendvicsek, hidegtálak készítéséhez ajánlották, de levesek, pörköltek és más melegkonyhai ételek ízesítésére is alkalmasnak bizonyult. A termék hamar népszerű lett, 1968-ban már 400 ezer, öt évvel később, 1973-ban pedig 6 millió tubussal került a hazai boltokba és vendéglátóhelyekre. Időközben a Piros Arany a Kiváló Áruk Fórumának emblémájára is jogosult lett.[4][5] A kezdetekben kétféle ízesítésű paprikakrém került ki az üzemből: a cseresznyepaprika hozzáadásával csípős ízű (ma Piros Arany csípős) és a csípmentes változat (Piros Arany csemege), amelyek az 1970-es évek második felében a méregerős paprikakrémmel egészültek ki (ma már nem gyártott Piros Arany nagyon csípős).[6][7]

2015 januárjában a Piros Arany – az ugyancsak Univer-termék Erős Pistával együtt – felvételt nyert a Magyar Értéktárba, 2016 júniusában pedig a Hungarikumok Gyűjteményébe.[8]

Összetevői

Nyers édesfűszer- és pritaminpaprika (87%), étkezési só, módosított keményítő, sűrítőanyag (xantángumi), étkezési sav (citromsav), tartósítószer (kálium-szorbát); a csípős változatban erős fűszerpaprika is van. 70, 160 és 240 grammos tubusos kiszerelésben,[9][10] 150 grammos üveges,[11] valamint 2500 és 5000 grammos vödrös kiszerelésben forgalmazzák.[12]

Jegyzetek

1. Lásd például Lakatos Vince: Ahol a piros arany terem… Nemzeti Ujság, XXIII. évf. 56. sz. (1941. március 8.) 6. o.; Piros arany. Képes Újság, VIII. évf. 42. sz. (1967. október 21.) 4. o.
2. A szentesi táj. Esti Hírlap, VIII. évf. 203. sz. (1963. augusztus 30.) 6. o.
3. Kereskedő Sándor: Munkához láttak a kalocsai járás újonnan alakult termelőszövetkezetei. Szabad Föld, XVII. évf. 2. sz. (1961. január 18.) 3. o.
4. Rácz Mihály: A Piros Arany és társai. Népszabadság, XXXII. évf. 33. sz. (1974. február 9.) 9. o.
5. Az idén 13 millió tubus ételízesítő: Bővíti a választékot a kecskeméti UNIVER. Népszabadság, XXXII. évf. 137. sz. (1974. június 14.) 9. o.
6. A KERMI dossziéjából: Ételízesítők. Magyar Hírlap, VII. évf. 41. sz. (1974. február 11.) 9. o.
7. Szöllősi Ferenc: Piros – és világsiker. Esti Hírlap, XXIII. évf. 108. sz. (1978. május 10.) 3. o.
8. Hungarikum lett az Univer Piros Arany és Erős Pista. Kecskemét Online (2016. június 17.) (Hozzáférés: 2021. december 29.)
9. Piros Arany csemege. Univer (Hozzáférés: 2021. december 29.)
10. Piros Arany csípős. Univer (Hozzáférés: 2021. december 29.)
11. Piros Arany csemege. Univer (Hozzáférés: 2021. december 29.)
12. Piros Arany csemege. Univer (Hozzáférés: 2021. december 29.)

Források

• Piros Arany és Erős Pista. Hungarikumok Gyűjteménye - Magyar Értéktár. [2021. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 25.)