Cservenka

Cservenka (Црвенка / Crvenka)
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Nyugat-bácskai
Község	Kúla
Rang	városi jellegű település (Gradsko naselje)
Irányítószám	25220
Körzethívószám	+381 25
Rendszám	SO
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	86 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 39′, k. h. 19° 27′45.65, 19.45Koordináták: é. sz. 45° 39′, k. h. 19° 27′45.65, 19.45
Cservenka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cservenka témájú médiaállományokat.

Cservenka (szerbül Црвенка / Crvenka, németül: Tscherwenka / Rotweil) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Fekvése

Kúlától 8 km-re északnyugatra fekszik, Kúla városkörnyéki települése.

Nevének eredete

Neve bolgárul vöröstéglás épületet jelent.

Története

A második világháború után lerombolt evangélikus és református templomok

Légifotó a városról

A városközpont

Az újonnan épült görögkeleti szerb templom

Cservenka központja

A történelem előtti időkben a település mai területe víz alatt állt, ugyanis a Duna és a Bácsgyulafalvai fennsík közötti területen széles tó hullámzott, melyet bizánci történészek Édes-tengernek neveztek. Területén kelta, majd római telepek nyomai kerültek elő. A 6. században szlávok, a 9. században magyarok érkeztek területére. A szerbek az 1389-es rigómezei vesztes csata után menekültek az akkori Dél-Magyarországra. A török hódítás azonban ide is elért, és a falu is elpusztult. Az elpusztult falut 1785-től németekkel telepítették újra, akik kiváló szőlőművelők voltak.

1910-ben 7674 lakosából 6861 német és 708 magyar volt.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.

A német lakosság evangélikus és református vallású volt. Mindkét felekezetnek gyönyörű temploma állott a központban egymással átellenben, sajnos mindkettőt a föld színével tették egyenlővé a német lakosság kitelepítése után. A magyarok római katolikus vallásúak, neogótikus stílusban épült templomuk ma is áll a falu keleti részén.

1918-tól a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, 1941-1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. 1918-ig és 1941-1944 között a kulai járás nagyközsége volt. A Geier-féle 4300 kataszteri holdas (1174 hektáros) nagybirtokot az agrárreform miatt felparcellázták. Területén (1912-ben) cukorgyár, szeszgyár, kekszgyár és téglagyár volt megtalálható. A második világháború alatt német lakosságát elhurcolták.

Négyosztályos, magyar tannyelvű általános iskoláját az 1950-es években felszámolták. A második világháború idején a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség fiókegyesülete tevékenykedett, ami 1945 után József Attila Kultúregyletként működött tovább.

1944-ben téglagyárában a visszavonuló német katonák a zsidó foglyokból 700-at megöltek. A háború végén a kitelepített és elmenekült németek helyére szerbeket és montenegróiakat telepítettek be. A partizánok Scherer Lőrinc helyi rk. plébánost letartóztatták és kiszolgáltatták a szovjeteknek. Egy Moszkva környéki lágerben halt meg.

Radnóti Miklós magyar költő munkaszolgálatosként dolgozott a szerbiai Bor környéki táborokban. 1944. augusztus végén, szeptember első felében a táborhoz közeledtek a szovjet hadsereg és a jugoszláv partizánok egységei. Ezért a tábort fel kívánták számolni. A foglyokat, gyalog, nyugat felé indították el. A költő csoportja 1944. szeptember 17-én hagyta el a bori tábort és Žagubica, Krepoljin, Petrovac, Mala Krsna, Požaverac, Smederovo, Belgrád, Zemun, Pančevo, Jabuka, Galagonyás, Opovo, Perlez, Titel, Újvidék, Szenttamás, Csenej, Újverbász, Kúla, Cservenka útvonalon haladtak. A csoport őrzését Cservenkán a német SS vette át a magyar kerettől. Radnóti a második Razglednicáját Cservenkán írta, 1944. október 6-án. Október 7-éről 8-ára virradó éjszakán 700 és 1000 munkaszolgálatost végzett ki az SS.

„Kilenc kilométerre innen égnek a kazlak és a házak, s a rétek szélein megülve némán riadt pórok pipáznak. Itt még vizet fodroz a tóra lépő apró pásztorleány s felhőt iszik a vízre ráhajolva a fodros birkanyáj.” Radnóti Miklós, Razglednicák (2.), Cservenka, 1944. október 6.

„Nine kilometres from here, look, the haystacks and homes consumed in blaze, the peasants smoke in silence by the meadow and huddle in a daze. But here, the shepherdess leaves in the water light ripples in her wake and gently dipping down, her curly flock drinks the clouds up in the lake.” (angolra fordította: Thomas Orszag-Land)

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002
6879	7797	9369	10 098	10 629	10 409	10 163[1]

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Fő	%
Szerbek	7264	71,47
Montenegróiak	1313	12,91
Magyarok	493	4,85
Horvátok	183	1,80
Jugoszlávok	156	1,53
Ukránok	96	0,94
Ruszinok	64	0,62
Macedónok	57	0,56
Németek	33	0,32
Cigányok	21	0,20
Szlovének	17	0,16
Szlovákok	16	0,15
Csehek	11	0,10
Muzulmánok	10	0,09
Oroszok	7	0,06
Bunjevácok	7	0,06
Albánok	6	0,06
Bolgárok	1	0,00
Egyéb/Ismeretlen[2]

Híres emberek

• Itt született 1842. június 13-án Károli János (Karl) magyar ichthiológus és herpetológus,
• Itt született 1888. február 12-én Beregfy Károly vezérezredes, a Szálasi-kormány honvédelmi minisztere.

Fotógaléria

• 
  Lakóház a település centrumában
• 
  A vasútállomás
• 
  A forgalmista és állomásfőnök
• 
  Az autóbusz-állomás

Jegyzetek

1. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
2. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Crvenka című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Révai új lexikona IV. (Bűn–Cyt). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1999. 565. o. ISBN 963-901-593-8  
• Marjan Jelić: O Crvenki - About Crvenka. holair.eunet.rs (1999. február) (Hozzáférés: 2013. április 14.)
• Cservenka. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

• Cservenka - A Vajdaság települései és címerei. vajdasag.rs (2013. február 15.) (Hozzáférés: 2013. április 14.) arch

További információk

• Radnóti Miklós: Razglednicák. In Radnóti Miklós: Erőltetett menet (válogatott versek). Magyar Elektronikus Könyvtár. Szentendre: Interpopulart. 1996. = Populart füzetek, 104. ISBN 963 613 157 0 Hozzáférés: 2013. április 10.  
• Bori notesz – filmetűd. youtube.com (Hozzáférés: 2013. április 10.) (video)
• Razglednicák – Radnóti Miklós verse. Hangraforgó együttes (zene: Faggyas László) youtube.com. Győr: YouTube (2011) (Hozzáférés: 2013. április 10.) (video)
• Cservenka, a büntetlenül maradt vérengzés. Telex.hu, 2025. február 2.