Szivác

Szivác (Sivac, Сивац)
Sziváci református templom
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Nyugat-bácskai
Község	Kúla
Rang	falu
Irányítószám	25223
Körzethívószám	+381(0)25
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Népsűrűség	58,9 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	103 m
Terület	152,7 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 42′ 15″, k. h. 19° 22′ 47″45.7042, 19.3797Koordináták: é. sz. 45° 42′ 15″, k. h. 19° 22′ 47″45.7042, 19.3797
A Wikimédia Commons tartalmaz Szivác témájú médiaállományokat.

Szivác (szerbül: Sivac, Сивац ) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben. Közigazgatásilag Kúla községhez tartozik.

Története

Ószivác

Nevét az 1590. évi török defterek említették először, a régi Telek nevén, 31 adózó házzal, miből világos, hogy a szerbek a régi Telek vagy Telekháza helyére telepedtek le. Ez ugyanis a mohácsi vész előtt mezőváros volt, 1462-ben talán királyi birtok, 1494-ben a Vingarti Geréb családé, 1500-ban pedig Enyingi Török Imre birtoka, aki azt Corvin Jánostól kapta. Ezután több birtokosa is volt, mígnem 1590-ben helyét Szivácz váltja fel. Valószínű tehát, hogy e tájban alakúlt Szivácz falu szerbekből. 1650-ben egy Sovácz nevű falu, bizonyára - Szivácz, - az érseknek dézsma fejében hét forintot fizetett. 1652-ben Szivácz helység gróf Wesselényié volt. Az 1699. évi első összeírásban Szivácz falu 34 gazdával van felvéve, ami akkor igen tekintélyes szám volt. Hihetőleg Rákóczi seregeinek pusztításai következtében a falu népessége megapadt és 1715-ben csak 28 adófizetőt írtak össze itt. 1717-ben Sziváczot az új Bodrog vármegyébe osztották be.

1730-ban a vármegye itt tartotta közgyűlését. 1740-ben négy szerb pap volt Szivácon. Az 1768. évi kamarai térképen a falu a mai helyén van feltüntetve a Telecskán, 50 szerb és néhány magyar családdal. Az 1904. évi miniszteri rendelet szerint hivatalos neve: Ószivác.

Ószivácon az 1900. évi népszámláláskor 7200 lakosa volt 1385 házban. Anyanyelv szerint: 1036 magyar, 2675 német, 3477 szerb, 12 egyéb. Vallás szerint: 1644 római katolikus, 3429 görög keleti, 115 ág evangélikus, 1800 református, 130 izraelita, 77 egyéb volt.

Újszivác

Ez a helység 1786 tavaszán alakult református német telepesekből. akik Ósziváczon külön telepedtek le. 130 telkes gazda és öt házas zsellér voltak az első lakosok.

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002
11 029	11 105	11 448	10 649	9979	9514	8992[1]

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	5179	57,59
Montenegróiak	2703	30,06
Magyarok	425	4,72
Horvátok	162	1,80
Jugoszlávok	54	0,60
Cigányok	49	0,54
Macedónok	49	0,54
Németek	13	0,14
Ruszinok	12	0,13
Ukránok	9	0,10
Goránok	8	0,08
Bunjevácok	7	0,07
Szlovákok	6	0,06
Szlovének	4	0,04
Muzulmánok	4	0,04
Románok	3	0,03
Bolgárok	1	0,01
Bosnyákok	1	0,01
Egyéb/Ismeretlen[2]

Jegyzetek

1. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
2. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9