Küllőd

Küllőd (Kolut)
A küllődi katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Észak-bácskai
Község	Zombor
Rang	falu
Irányítószám	25274
Körzethívószám	+381 25
Népesség
Teljes népesség	1327 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	97 m
Terület	73 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 53′ 34″, k. h. 18° 55′ 47″45.8928, 18.9297Koordináták: é. sz. 45° 53′ 34″, k. h. 18° 55′ 47″45.8928, 18.9297
A Wikimédia Commons tartalmaz Küllőd témájú médiaállományokat.

Küllőd (szerbül Колут / Kolut, németül Kolluth) falu Szerbiában, a Vajdaság Észak-bácskai körzetében, Zombor községben, közel a magyar és a horvát határhoz.

Fekvése

A 83–99 m-es tengerszint feletti magasságban fekvő települést nyugatról a (nem messze folyó Dunával párhuzamosan futó) Bajai-csatorna kanyarulatai, keletről pedig a Kígyós-ér határolják. Gazdag vízrendszerének köszönhetően a falu határában kiterjedt mocsarak vannak. A településen halad át a Zombort és a Magyarország felé határátkelővel rendelkező Béreget összekötő, 18-as számú főút.

Története

A település első említése 1261-ből való, előző neve Kollut volt. Nevét az oklevelek Külünd, Kylynd, Bel-Kulud, Kywlewd, Keled alakokban írták.

1305-ben Batand Filius comitis Bulgár de Kulud a szomszédos Battyánban magához váltotta Pathe fiainak részbirtokait.

1364-ben Péterfi Tamás fia János birtokos volt Belkuludon.

1412-ben Garai nádor ítélőlevelében többek között Treutul Miklós birtokaként van említve.

1416-ban Kylywd birtokosa a fehérvári káptalan.

1435-ben Lévai Cseh Péter macsói bán volt Kylivod (Küllőd) birtokosa.

1466-ban Cseh Péter fia László birtokaként említik Belkulut.

1482-ben Kewlwd már erődként szerepel Geszti Mihály birtokában.

Békavár romjai

1483-ban Geszti Mihálynak Kis Mihály nevű békavári várnagya megtámadta a gyűlésbe menő Bodrog vármegyei alispánt. E két utóbbi adatból kitűnik, hogy Békavár és Kollut (Küllőd) azonosak.

A község határában most is van Békavár nevű dűlő, amelyet a falu mai német lakosai Schlossriegelnek neveznek. E várban volt a ferences rendiek kolostora is, mely 1526-ban elpusztult.

1503-ban Cseh Zsigmond zálogba adja Kis-Kewleud, Nagy-Kewleud nevű birtokait mostohaapjának, Haraszti Ferencnek.

1526-ban Tomori Pál és Török Bálint a Dunán itt kelnek át, hogy csatlakozzanak a királyi sereghez.

1529-ben, amikor a török Mohácshoz közeledett, Szapolyai János Küllődnél kelt át a Duna vizén, és a mohácsi síkon találkozott a török haddal.

1688-ban a császári sereg Szekcsőnél a Dunán átkelve július 6-án Kolutig ért. A török uralom végére a település lakossága megfogyatkozott, Bács megye 1699 évi összeírásakor csak tizenhat gazdát találtak itt.

A török időkben elnéptelenedett településen a 18. században magyarok, németek és szerbek telepedtek le. A második világháború után, főleg a magyar határhoz közel fekvő település etnikai arányainak megváltoztatása végett 436 fő horvátországi szerbet telepítettek a faluba, elsősorban Lika és Gorski kotar vidékekről. A községet ma főképp ezeknek a családoknak az utódai lakják.

Békavár

Küllőd határában, a falutól északra a Duna ártéri rétjei találhatók. Itt van a hajdani Békavár község helye, mely az 1768-as térképen még szerepelt, a castrum Bekavár romjairól Csánki Dezső is megemlékezik. Okleveles nyomok szerint a küllődi várral azonos, melyet 1482-ben Geszti Mihály uralt, a várnagya pedig Kis Mihály volt.

A hagyomány szerint ez a vár a dunántúli Kiskőszeg hegyivárral lánccal volt összekötve, hogy a Dunán megállítsák a hajókat.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002
2927	2877	2597	2148	1886	1710	1710[2]

Etnikai összetétel

Nemzetiség	Szám	%
Szerbek	1359	79,47
Jugoszlávok	133	7,77
Horvátok	128	7,48
Magyarok	28	1,63
Muzulmánok	4	0,23
Macedónok	3	0,17
Montenegróiak	2	0,11
Németek	2	0,11
Ruszinok	1	0,05
Bunyevácok	1	0,05
Egyéb/Ismeretlen[3]

Gazdasága

A mezőgazdasági jellegű település területe 4334 ha, amelynek mintegy 67%-a szántó. A falu gazdaságának fontos elemét képezi a kb. 200 ha területű, mesterséges halastó. Ezenkívül működik a faluban egy 1925-ben épült téglagyár is.

Nevezetességek

• Vadaspark.

Jegyzetek

1. 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)  
2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

Források

• Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I–IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
• Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség. Bács-Bodrog vármegye
• SOinfo.org (angolul)

Külső hivatkozások

• Küllőd története Archiválva 2019. december 31-i dátummal a Wayback Machine-ben