Bácskertes

Bácskertes (Купусина / Kupusina)
A Szent Anna római katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Szerbia
Tartomány	Vajdaság
Körzet	Nyugat-bácskai
Község	Apatin
Rang	falu
Polgármester	Rekettye Róbert
Irányítószám	25262
Körzethívószám	+381 25
Népesség
Teljes népesség	1952 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség	32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	125 m
Terület	60,8 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 44′ 10″, k. h. 19° 05′ 50″45.7361, 19.0972Koordináták: é. sz. 45° 44′ 10″, k. h. 19° 05′ 50″45.7361, 19.0972
Bácskertes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácskertes témájú médiaállományokat.

Bácskertes (vagy Kupuszina, szerbül Купусина / Kupusina) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatin községben.

Fekvése

Zombor és Apatin közt, a Duna bal partja és a horvát határ közelében fekszik.

Nevének eredete

Magyar nevét kertészkedő lakosságáról kapta. A szerb kupus káposztát jelent. Eredeti nevét (Kupuszina) a betelepített szlovák, palóc lakosság adta. A későbbi magyar telepítések után nevezték át magyarra (Bácskertesre) a falut.

Története

A középkorban Hetes nevű falu állt a helyén, melyet a török pusztított el. 1751-ben Heves és Nyitra vármegyékből, valamint a kalocsai érsekség területéről katolikus magyarokkal és szlovákokkal telepítették újra. Első temploma 1754-ben épült. A mai templom 1808-1813. között épült Szent Anna tiszteletére. 1890. október 2-án a faluban tűzvész pusztított. Az eredetileg betelepült 150 családból a falu lélekszáma úgy megszaporodott, hogy a 20. század elejére megközelítette a 3500 főt. A nagy lélekszámot a falu már nem tudta eltartani, ezért nagy számú lakosság rajzott ki a Duna árterületeire. 1910-ben 3205 lakosából 3179 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásához tartozott. 1995-ben horvátországi szerb menekültek érkeztek a faluba.

Néprajza

Népi hagyományait máig őrzi a település: a sokszoknyás, eredeti palóc színvilágú, de a bácskai németek viseletének hatását is magán hordozó, a magyar nyelvterületen egyedi népviselet még a mindennapok tartozéka. A színes és sok régi népszokást őrző lakodalmak különösen fontos családi ünnepeket jelentenek; jellegzetes a falu máig megőrzött szinte középkori palóc nyelvjárása, s a megőrzött sok alföldi népdal, népballada, vallásos népének, népi imádság is. Legnagyobb ünnep a nyár közepén megtartott Szent Anna búcsú. Szakrális szabadtéri emlékekben a leggazdagabb bácskai település. A község életének tárgyi emlékei a falumúzeumban láthatók. A tánchagyományokat a ma is élő tánccsoportok ápolják. A felnőtt „Bokréta”-népi tánccsoport mellett gyerek-tánccsoport is van. Silling István tanítványai segítségével 1980 nyarán kezdte el gyűjtőmunkáját, s több évig gyűjtötte a községben a balladákat, a balladás dalokat, a ráolvasásokat, és egyéb néprajzi emlékeket. Foglalkozott a település lakói beszédének sajátosságaival. Kutatásainak eredményei több kötetben jelentek meg.

Népesség

Demográfiai változások

Demográfiai változások

1948	1953	1961	1971	1981	1991	2002	2011
3200	3146	3133	3063	2694	2500	2356[2]	1952[1]

Etnikai összetétel 2002-ben

Nemzetiség	Szám	%
Magyarok	1857	78,82
Szerbek	279	11,84
Horvátok	45	1,91
Cigányok	14	0,59
Bunyevácok	12	0,50
Románok	11	0,46
Jugoszlávok	8	0,33
Muzulmánok	5	0,21
Szlovének	3	0,12
Szlovákok	2	0,08
Montenegróiak	1	0,04
Ruszinok	1	0,04
Németek	1	0,04[3]

Etnikai összetétel 2011-ben

Nemzetiség	Szám
Magyarok	1543
Szerbek	199
Horvátok	39
Bunyevácok	12
Egyéb/Ismeretlen

Látnivalók

• Szent Anna római katolikus templom
• Petőfi Sándor-mellszobor
• Ismeretlen eredetű romok láthatók a falu határában
• Turul-szobor a templom udvarán

Irodalom

• Csíkosné Eszrényi Éva 2002: Kupuszina és Nagyhind nyelvjárási jellegzetességei. Új Kép (Szabadka) VI/1-2, 9-10.
• Silling István: Ismeretlen anyám: Kupuszinai népballadák és balladás dalok (a dallamokat lejegyezte és a zenei mutatókat készítette Kónya Sándor) – Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1989. 240 o. – ISBN 86-323-0199-3.
• Silling István: Boldogasszony ablakában: népi imádságok és ráolvasások Kupuszináról – Agapé Könyvkiadó és Nyomda, Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 1992. 128 o. – ISBN 86-323-0340-6.
• Silling István: Kakasok szólalnak, Máriát kiáltanak: adalék a vajdasági magyar archaikus népi imádságok variálódási vizsgálatához – Logos, Tóthfalu, 1997. 135 o.
• Művelődési élet Kupuszinán: 1919–1997. (A szöveget Sturcz József, Marásek Gáspár és Silling István írta) – Prosveta, Zombor, 1997. 18 o. (Kupuszinai füzetek 1).
• Silling István: Megszentelt jeleink: a 250 éves Kupuszina szabadtéri vallási emlékei – Kupuszinai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, Kupuszina, 2001. 38 o., 42 t. (Kupuszinai füzetek 3).
• Silling István: Vajdasági népi imádságok és nyelvezetük – tanulmány – Fórum Könyvkiadó, Újvidék, 2003. 409 o. – ISBN 86-323-0576-X – Hozzáférés ideje: 2012. október 29. 22:00.
• Silling István: A kupuszinai nyelvjárás és szótára – Loisir, Budapest, 2007. 406 o. – ISBN 978-963-87583-3-0.

Jegyzetek

1. 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)  
2. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9  
3. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9  

További információk

• Bácskertes/Kupuszina hivatalos weboldala
• A település története Archiválva 2019. december 17-i dátummal a Wayback Machine-ben