Vajdaság Autonóm Tartomány

Ez a szócikk Szerbia tartományáról szól. Hasonló címmel lásd még: Vajdaság (egyértelműsítő lap).

Vajdaság Autonóm Tartomány
Аутономна Покрајина Војводина (szerb) Autonómna Pokrajina Vojvodina (szlovák) Autonomna Pokrajina Vojvodina (bosnyák) Provincia Autonomă Voivodina (román) Автономна Покраїна Войводина (ruszin) Autonomna Pokrajina Vojvodina (horvát)
Vajdaság Autonóm Tartomány zászlaja Vajdaság Autonóm Tartomány címere
Nemzeti himnusz: Ludwig van Beethoven: Örömóda (Megegyezik az Európai Unió himnuszával.)
Fővárosa	Újvidék (Közigazgatási központ)
é. sz. 45° 15′, k. h. 19° 51′45.25000001, 19.85000001Koordináták: é. sz. 45° 15′, k. h. 19° 51′45.25000001, 19.85000001
Legnagyobb város	Újvidék (Közigazgatási központ)
Államforma	autonóm tartomány
Vezetők
Hivatalos nyelv	horvát, magyar, román, szerb, szlovák, vajdasági ruszin
Autonómia	Szerbia autonóm tartománya
A Vajdasági Parlament létrejötte	2002
Népesség
Népszámlálás szerint	1 740 230 fő (2022)[1]
Népsűrűség	94,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	21 500 km²
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Szerb dinár (RSD)
Nemzetközi gépkocsijel	SRB
Hívószám	+381
Internet TLD	.срб .rs
Közlekedés iránya	jobb oldali
A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdaság Autonóm Tartomány témájú médiaállományokat.
S z e r b i a Magyarország Bosznia Horv. Románia Szabadka BELGRÁD Verbász Hódság Törökbecse Sid Újvidék Palánka Magyarkanizsa Begaszentgyörgy Nagybecskerek Ópáva Zombor Topolya Zenta Ada Nagykikinda Titel Zichyfalva Versec Alibunár Fehért. Pancsova Ópáva Óbecse Árpatarló Szávaszentdemeter Pecsince térkép szerkesztése

Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány. A tartomány etnikai összetétele rendkívül változatos: több mint 25 különböző etnikai csoport teszi ki a régió lakosságának egyharmadát. Vajdaságnak hat hivatalos nyelve van, amely tükrözi a vidék sokszínű etnikai és nyelvi összetételét, valamint gazdag kulturális hagyományait.

Elnevezése

A középkori Magyarországon az erdélyi vajda a magyar uralkodónak alárendelt tisztség volt, hasonlóan a báni címhez, a Balkánon azonban maguknak az uralkodóknak volt „vajda” a titulusuk, például moldvai vajda vagy havasalföldi vajda. A bánságokhoz hasonló magyarországi „vajdaságról” vagy „vajdaságokról” nem beszélhetünk.

A mai „Vajdaság” elnevezés a szerb Vojvodina szóból származik, amelyet először az 1848-49-es forradalom idején említettek. A Habsburgok által támogatott szerb felkelés célja egy független állam, az ún. Szerb Vajdaság létrehozása volt. A Szerb Vajdaság és Temesi Bánság megalakításakor I. Ferenc József felvette uralkodói címei közé a szerb nagyvajda címet. A cím használata ellen a magyar országgyűlés többször kifogást emelt, mivel az sértette Magyarország területi integritását.

Mostanában a vajdasági magyarok közül néhányan szívesebben használják a „Délvidék” kifejezést a mai Vajdaság területére. A magyarországi használatban azonban a „Délvidék” elnevezés történelmi és politikai szempontból a mai Vajdaságnál tágabb földrajzi egységre, a volt Magyar Királyság egész déli részére, így a mai Horvátország egyes területeire is vonatkozik. (1920 előtt pedig még a Bánságnak a mai Romániában fekvő keleti részét is beleértették.)

A Vajdaság Autonóm Tartomány elnevezése a tartomány többi hivatalos nyelvén: szerbül Аутономна Покрајина Војводина, szlovákul Autonómna pokrajina Vojvodina, horvátul Autonomna Pokrajina Vojvodina, románul Provincia Autonomă Voivodina, ruszin nyelven Автономна Покраїна Войводина.

Földrajz

Vajdaság földrajzi-történelmi régiói

Bácska   Szerémség

Bánság   Macsva

A Vajdaság 21 500 km² területű. Három nagy folyója, a Duna, a Tisza és a Száva három nagy földrajzi egységre osztja a tartományt:

• Bácska (szerbül Bačka) nyugati része
• Bánság (Banat) keleti része
• Szerémség (Srem) déli része

Emellett délnyugaton egy kis rész, a Drina és a Száva közötti síkság Macsó (Mačva) régió északi része.

Bácska és Nyugat-Bánság a folyók által feltöltött homokos síkság, a magyar Alföld folytatása. A Kárpát-medence nagy folyói erre folynak össze, ezért a Bánság mocsaras vidék volt, amit a 17. századtól kezdve lecsapoltak. Mégis itt található Európa egyetlen sivatagi jellegű vidéke, a Delibláti-homokpuszta. Szerémségben a Tarcal-hegység (Fruška Gora) húzódik, amely keletre téríti a Dunát. A Bánságban található a tartomány legmagasabb pontja, a Kudrici-tető (641 m), amely a romániai Krassó-Szörényi-érchegységhez kapcsolható Verseci-hegység csúcsa.

Ködös reggel a Delibláti-homokpusztán. Fejértelep templomtornya is látható

A terület éghajlata kontinentális.

Története

• 1526–27-ben a szerbek felkeltek Szapolyai János ellen, amely más területeket is lángba borított. A felkelők vezére, Cserni Jován a délvidéki szerbek cárjának kiáltotta ki magát. Ezt később a szerbek a független Vajdaság történelmi alapjának kívánták felhasználni.
• A törökök kiűzése és az 1699-es karlócai béke új fejezetet nyitott: az elnéptelenedett területek újra benépesültek. Létrejött a Határőrvidék. Ekkor érkeztek a sváb telepesek is. A folyók szabályozásával meg a kiváló minőségű termőföld kihasználásával gazdasági fellendülés kezdődött.
• Miután Kossuth Lajos 1848-ban, legalábbis a szabadságharc idejére elutasította a szerb kisebbségi követelések teljesítését, azok kilátásba helyezték az önálló vajdasági szerb állam megalakítását, amely később egyesült volna Szerbiával, ezért fegyveres harcot kezdeményeztek a magyar honvédsereg ellen.
• A szabadságharc bukása után a Habsburgok Szerb Vajdaság és Temesi Bánság néven a Bánsággal egyesítették, 1860-ig. 1872-ben szűnt meg a katonai igazgatású Határőrvidék. A terület közigazgatásilag a Magyar Királyságon belül Bács-Bodrog vármegyéhez, Torontál vármegyéhez és Temes vármegyéhez), illetve Horvát-Szlavónországhoz, Magyarország társországához (azon belül Szerém vármegyéhez) tagozódott.
• Az első világháború végén az Osztrák–Magyar Monarchia katonai vereséget szenvedett. Az országban forradalmak törtek ki. 1918. október 29-én létrejött a Szlovén–Horvát–Szerb Állam. 1918. november 25-26-án megtartották a bánsági, bácskai és baranyai szerbek, bunyevácok és más szlávok nagygyűlését, amely – minden jogalapot nélkülözve – kimondta Vajdaság csatlakozását Szerbiához, megelőzve azt, hogy Vajdaság egyenrangú egységként csatlakozzék az új országhoz. A Nagygyűlés 757 részvevője között 578 szerb, 84 bunyevác, 62 szlovák, 21 ruszin, 6 német, 3 sokác, 2 horvát és 1 magyar volt, ami lényegesen eltért a tartomány nemzetiségi összetételétől, tehát nem is képviselhette annak valós akaratát. Keleten, a Bánságban Róth Ottó kísérletet tett arra, hogy megalakítsa a Bánáti Köztársaságot, ezzel a területet megtartsa Magyarországnak. 1918. december 1-jén megalakult a Szerb Királysághoz csatlakozó területekből a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, és a szerb királyi katonaság francia segítséggel (!) elfoglalta a Magyar Királyság délnyugati részét. A román hadsereg a Tiszántúlt szállta meg. Torontál vármegye területe lett az ütközőzóna a két hadsereg között.

Az SZHSZ Királyság északkeleti részének közigazgatása 1922–1929 között

A Dunai bánság 1929–1941 között

• Az így kialakult helyzetet a trianoni békeszerződés (1920. június 4.) szentesítette. A Temesközt felosztották a Román Királyság és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság között, Bácska és a Szerémség az utóbbi része lett. Az új délszláv állam erősen centralizált volt. 1929-ben új közigazgatási rendszer lépett életbe, ahol a történelmi régiókból létrehozták Dunai bánságot. A Magyarországtól elcsatolt területekhez észak-szerbiai területeket csaptak, hogy a szerb többséget így biztosítsák (megsértve ezzel a békeszerződés tilalmát az etnikai arányok megváltoztatására).
• A második világháború alatt, 1941 áprilisa és 1944 októbere között a Duna és a Tisza közötti rész újra Magyarország, a Dráva és a Száva közötti rész pedig az úgynevezett Független Horvát Állam része lett, végül a Tiszától keletre fekvő rész pedig közvetlen német közigazgatás alatt állt.
• 1941 és 1944 között a többnyire magyar nyelvű zsidó lakosság legnagyobb részét deportálták. A német közigazgatás alatt álló Nyugat-Bánságban még a zsinagógákat is lerombolták. Atrocitások a polgári lakosság ellen a Horvátországhoz tartozó Szerémségben és a Magyarországhoz került területen is történtek (Újvidéki vérengzés), elsősorban a szerbek és a kommunista csoportosulások ellen.
• 1944-ben a szerb partizánalakulatok a Vörös Hadsereg segítségével újra elfoglalták e területeket, ami ezúttal a német, magyar és horvát polgári lakosság vérontásához vezetett, de több zsinagógát is leromboltak (például: Óbecsén). A német (sváb) lakosságot kitelepítették, a magyar lakosság egy része Magyarországra menekült.
• 1944–1945 telén a kommunista pártvezetés utasítására tömeges kivégzéseket, etnikai népirtást követtek el a megmaradt magyar és sváb lakosság ellen. A meggyilkoltak száma pontosan nem ismert, de 45 és 80 ezer közöttire becsülik (Délvidéki vérengzések).
• A párizsi békeszerződés (1947) után a terület hivatalosan is Jugoszlávia része lett. Az elmenekült, kitelepített vagy meggyilkolt német, magyar és horvát családok házaiba a legtöbb településen az egykori Jugoszlávia déli részéről szerb és montenegrói lakosságot költöztettek. Az erőszakos lakosságcserével a szerbek a Vajdaságban abszolút többségbe kerültek.
• Jugoszlávia 1974-es alkotmánya széles körű autonómiát biztosított a soknemzetiségű Vajdaságnak és a főleg albánok lakta Koszovó tartománynak a Szerb Szocialista Köztársaságon belül. Amikor Szerbia 1988-ban megszüntette Vajdaság és Kosovo-Metohija autonómiáját, megbomlott a Jugoszlávián belüli nemzetek különben is kényes erőviszonya a szerbek javára, ami végül is polgárháborúhoz és Jugoszlávia véres széthullásához vezetett.
• Az 1990-es évek elejétől kezdve erősödik a mind nagyobb önállóságot követelő kisebbségiek hangja.
• 2012-ben egy klerikális konzervatív szervezet kampányt kezdett a Vajdaság autonómiájának megszüntetéséért. Érvelésük szerint - amit két akadémikusuk is támogat - mára főként szerbek lakják a területet és elegendő történelmi, etnikai és gazdasági ok szól a megszüntetése mellett, továbbá az autonómiával járó dupla adminisztráció is költséges.

Államszervezet és közigazgatás

A tartomány statútuma

2008 szeptemberében a tartományi képviselőház megszavazta a tartomány statútumát (alkotmányát), amit 2009. november 30-án a szerb parlament is elfogadott, és ezzel vált hivatalossá.

A statútum értelmében:

• A Vajdaság saját törvényeket hozhat, jelképeket használhat, önállóan köthet megállapodásokat nemzetközi szinten is.
• Saját vagyona lehet.
• A statútum értelmében számarányosan képviseltethetik magukat a kisebbségek a vajdasági parlamentben.[2]

Politika

Igor Mirovics tartományi kormányfő

Bővebben: 2016-os vajdasági tartományi parlamenti választás

A Tartományi Képviselőház elnöke 2012 óta Pásztor István (VMSZ), a tartomány miniszterelnöke 2016 óta Igor Mirovics (SZHP). A tartományi kormánykoalíciót a Szerb Haladó Párt, a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alkotja, a 120 képviselőből 81 tartozik hozzá.

Regionális politikai szervezetek

• Vajdasági Szociáldemokrata Liga (VSZL), elnöke Nenad Csanak
• Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetsége (VHDSZ), elnöke Petar Kuntics

Helyi magyar politikai pártok

• Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), elnöke Pásztor István
• Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), elnöke Csonka Áron
• Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), elnöke Ágoston András
• Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), elnöke Rácz Szabó László
• Magyar Remény Mozgalom (MRM), elnöke László Bálint
• Magyar Egység Pártja (MEP), elnöke Szmieskó Zoltán

A VMSZ-nek inkább az északon, egy tömbben élő magyarok, míg a VMDK-nak és a VMDP-nek a délen, falvakban szórványban élő magyarok alkotják szavazói bázisát. Sok magyar szavaz szerb pártokra (!).

Közigazgatás

A Vajdaság körzetei

Nyugat-bácskai   Észak-bácskai   Dél-bácskai   Szerémségi

Észak-bánsági   Közép-bánsági   Dél-bánsági

Vajdaság hét körzetre van felosztva (zárójelben a körzetek szerb nyelvű elnevezése):

• Dél-bácskai körzet (Južnobački Okrug)
• Dél-bánsági körzet (Južnobanatski Okrug)
• Észak-bácskai körzet (Severnobački Okrug)
• Észak-bánsági körzet (Severnobanatski Okrug)
• Közép-bánsági körzet (Srednjebanatski Okrug)
• Nyugat-bácskai körzet (Zapadnobački Okrug)
• Szerémségi körzet (Sremski Okrug)

A körzetek községekre (opština) oszlanak; ezek tulajdonképpen több kisebb falu és város közös közigazgatási egységei, méretüket tekintve inkább a magyar járásoknak felelnek meg. E közigazgatási egységek közül csak Újvidéket, és Szabadkát nevezik jogilag városnak. A község székhely települése – amiről általában a községet is elnevezik – a községközpont.

Népesség

A 2011-es népszámlálás adatai szerint Vajdaság Autonóm Tartománynak 1 916 889 lakosa van, de 2002-ben még 2 031 992 volt, vagyis 9 év alatt 5,7%-kal csökkent a népesség.

Demográfia

Néhány nemzetiség vajdasági lélekszámának alakulása 1880–2002 között

A Vajdaság vallási térképe a 2011-es népszámlálás adatai szerint (abszolút és relatív többség településenként)

Ortodox   Protestáns

Római katolikus   Nem meghatározott

Vajdaságban a természetes népszaporulat 1989 óta negatív mind a 45 tartományi községben. Évente közel 10 ezer emberrel több hal meg, mint amennyi születik. A lakosság átlagéletkora 40 év, a 60 évnél idősebbek a teljes populáció 21 százalékát, a 19 évnél fiatalabbak 18 százalékát teszik ki. A szülést vállalók életkora is egyre inkább kitolódik, jelenleg átlagban 27 éves korukban szülnek a vajdasági nők.

Az ENSZ Népesedési Alapjának 2006. évi jelentése szerint Szerbiának van az egyik leginkább elöregedett lakossága. Két-három évtizeden belül munkaerőhiány léphet fel, amit a környező országokból idevonzott munkaerővel kell majd pótolni.

Migráció

A török hódoltság (1526–1699) alatt a mai Vajdaság területe jobbára elnéptelenedett. A karlócai béke (1699) után a központi osztrák hatalom tervszerűen telepítette be a lakosságot: délről szerbeket (akiknek a határőri szolgálatért földet is osztott), nyugatról németeket, északról és keletről magyarokat. A 18. század második felében szlovákok, illetve kárpátaljai ukránok meg ruszinok is érkeztek, egyesek a cseh katolikus üldözés elől menekülve, mások a fejlődésnek induló vidéken kenyérkereset céljából.

Az első világháború kezdete körül a vajdasági lakosság többsége megközelítően arányosan oszlott meg a magyarok, németek és szerbek között.

Amikor Vajdaság az 1918. december 1-jén létrehozott Szerb–Horvát–Szlovén Királyság határai közé került, a belgrádi hatalom - a nemzetközi megállapodást megsértve -megkezdte a szerbek újabb nagyarányú betelepítését az ország szegényebb vidékeiről.

A második világháború utolsó hónapjaiban történt német- és magyarellenes megtorlások következtében elpusztult vagy elmenekült lakosság otthonaiba – különösen Bánságban – újabb jelentős számú szerb telepes lakosság érkezett Likából, Boszniából, Montenegróból és Koszovóból. Ekkor alakult ki Vajdaságban a szerbek abszolút többsége.

1990 és 1993 között, majd 1995-ben (a horvátországi viszály, majd 1991-től a háború első, illetve utolsó szakaszában) több mint 270 ezer menekült telepedett le a tartományban, ami az összes, Szerbiába érkező menekült 40%-át, Vajdaság lakosságának pedig 13%-át teszi ki. A menekültek 92%-a szerb nemzetiségű volt, akik a délszláv háborúk során több hullámban érkeztek, elsősorban Horvátországból, majd Boszniából. Főleg Bácska délnyugati részén és a Szerémségben telepedtek le, általában a nagyobb városokban. A menekültek száma Újvidéken 25 000, Rumán 6-8000, Zomborban, Pancsován, Ingyiában, Szabadkán 6000 fő.

Az 1990-es évek elején Szerbiából mintegy 200 000 fiatal szakember távozott. A kivándorlás Vajdaságban volt a legnagyobb arányú, noha ez az ország gazdaságilag legfejlettebb része. Itt is elsősorban a fiatalokat, a magyarokat és a horvátokat érintette, akik a katonai kötelezettség és a háborús veszély elől, valamint gazdasági okokból távoztak. Emiatt a helyi magyarság termékenysége erősen lecsökkent.

Nemzetiségek

Vajdaság nemzetiségi térképe Abszolút és relatív többség településenként 2011-es, 2002-es, 2011-es nyelvi térkép Vajdasági nemzetiségi térképe (2011) Vajdasági nemzetiségi térképe (2002) Vajdaság nyelvi térképe(2011)   szerbek   magyarok   szlovákok   horvátok   bunyevácok   montenegróiak   románok   ruszinok   csehek

A tartomány etnikumai a következők:

A Vajdaság nemzetiségei és etnikumai Népek fő (százalék) szerbek    1 289 635 (66,75) magyarok    251 136 (13,00) szlovákok    50 321 (2,60) horvátok    47 033 (2,43) cigányok    42 391 (2,19) románok    25 410 (1,31) montenegróiak    22 141 (1,14) bunyevácok    16 469 (0,85) ruszinok    13 928 (0,72) jugoszlávok    12 176 (0,63) macedónok    10 392 (0,53) ukránok    4 202 (0,21) egyéb    31 681 (1,64) regionális kötődésű    28 567 (1,47) nem nyilatkozott    81 018 (4,19) Forrás: A 2011. évi szerbiai népszámlálás adatai

A magyarok aránya a lakosság százalékában (2011)
a sötétzöld a legmagasabb (50%-nál több)

Legnagyobb települések

A 2002-es népszámlálás adatai alapján:

	Helység	Lélekszám (fő)	Magyarok száma (fő)	Magyarok aránya (százalék)	Újvidék Szabadka Nagybecskerek
1	Újvidék	191 405	11 538	6,02
2	Szabadka	99 981	34 983	34,99
3	Nagybecskerek	79 773	11 605	14,54
4	Pancsova	76 110	3 279	4,25
5	Zombor	50 950	3 743	7,4
6	Nagykikinda	41 825	5 290	12,8
7	Szávaszentdemeter	39 041	524	1,34
8	Versec	36 001	1 800	4,91
9	Árpatarló	32 125	362	1,12
10	Palánka	29 431	1 160	3,9
11	Ingyia	26 244	219	0,83
12	Verbász	25 887	2 003	7,7
13	Óbecse	25 774	11 725	45,5
14	Zenta	20 302	15 860	78,12
15	Kúla	19 293	2 738	14,18
16	Apatin	19 289	848	4,4
17	Temerin	19 216	8 187	42,6
18	Ópazova	18 645	44	0,23
19	Hadikliget	18 626	473	2,5
20	Futak	18 582	279	1,5

Lásd még: Kategória:A Vajdaság települései

Gazdaság

A tartományban földrajzi adottságai miatt kiemelt jelentőségű a mezőgazdaság. Ipari központok: Újvidék, Pancsova.

Közlekedés

Bővebben: Vajdaság vasúti közlekedése

Áthalad rajta az A1-es és az A3-as autópálya. A Duna és a Tisza jelentős vízi út. Egy repülőtere van, a csak sportcélokra használható szabadkai repülőtér.

Kultúra

Művészet

Az egyik leghíresebb vajdasági popénekes az újvidéki Gyorgye Balasevics. Világhírű hegedűművész a kavillói (Rákóczifalu) származású Lajkó Félix. Észak-bácskai (magyarkanizsai) származású a világhírű Nagy József táncos-koreográfus, Jelszínház nevű formációja orléans-i székhellyel működik, alkotóműhelyét pedig Magyarkanizsán hozta létre. Vajdaságban született Danilo Kiš jugoszláv, és Kosztolányi Dezső magyar író is.

Oktatás

A tartomány egy egyetemmel rendelkezik: az Újvidéki Egyetemnek 14 kara van.

Főiskolák:

• Műszaki Szakfőiskola (Újvidék)
• Üzleti Szakfőiskola (Újvidék)
• Óvóképző Szakfőiskola (Újvidék)
• Szabadkai Műszaki Szakfőiskola
• Szabadkai Óvóképző Szakfőiskola
• Műszaki Szakfőiskola (Nagybecskerek)
• Óvóképző Szakfőiskola (Nagykikinda)

Média

Különböző nemzetek heti- és napilapjait szerkesztik Vajdaságban. A magyarok legnépszerűbb újságai a Magyar Szó, a Hét Nap és a Családi Kör. További újságok a szerb Dnevnik (Napi újság), a horvát Hrvatska riječ (Horvát szó), a szlovák Hlas Ľudu (A nép hangja), a román Libertatea (Szabadság), a ruszin Руске слово (Ruszin szó) és a bunyevác Bunjevačke novine (Bunyevác újság).

Sok városban van helyi rádió vagy tévé.

Látnivalók

Bővebben: Szerbia magyar emlékei, látnivalói

Jegyzetek

1. 2022 Serbia Census
2. HírTV - Hét határ :: Szélesebb autonómiát kapott a Vajdaság. [2009. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 1.)

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Vajdaság Autonóm Tartomány témájú médiaállományokat.

• Hivatalos honlap (szerbül és angolul)
• Magyar Szó napilap
• Vajdasági Magyar Művelődési Egyesület
• Symposi on-line.eu – Közéleti kultúrmonitor
• Vajdaság ma – Délvidéki hírportál
• Vajdasági Ifjúsági Fórum
• Vajdasági helységnévtár^[halott link]

Kapcsolódó szócikkek

• Vajdasági helységek listája
• A vajdasági helységek magyar és német neveinek listája községek szerint