hu Szendr%C5%91 (Szerbia)

	Szendrő (Смедерево / Smederevo)
	A városháza
	; Szendrő címere
	; Szendrő címere
	Közigazgatás
Ország	Szerbia
Körzet	Dunai
Rang	város
Alapítás éve	1430
Irányítószám	11300
Körzethívószám	+381 26
Rendszám	SD
Testvérvárosok	Lista Herceg Novi; Pale; Vólosz; Maribor (2017–);
	Népesség
Teljes népesség	62 805 fő (2002) +/-
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	72 m
Terület	484 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 44° 39′ 48″, k. h. 20° 55′ 44″44.663333°N 20.928889°EKoordináták: é. sz. 44° 39′ 48″, k. h. 20° 55′ 44″44.663333°N 20.928889°E
	Szendrő weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szendrő témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a szerb városról szól. Hasonló címmel lásd még: Szendrő (egyértelműsítő lap).

Szendrő (szerbül: Смедерево / Smederevo) város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.

Fekvése

Belgrádtól 48 km-re délkeletre a Duna jobb partján, a Nagy-Morava torkolatánál fekszik.

Nevének eredete

Szerb neve a délszláv Smeder személynévből származik, jelentése: Smeder birtoka.

Története

Helyén a rómaiak idején Vinceium nevű település állott. Híres vára a Morava folyó bal oldali mellékfolyója, a Jessova egykori torkolatánál áll, háromszög alaprajzú, egykor 21 tornya volt. A hagyomány szerint Brankovics György szerb despota építtette 1433 körül, aki itt is halt meg 1457-ben.

A végvárat, melyet Vég-Szendrőnek (Végszendrőnek) is neveztek,^[1] először 1413-ban foglalta el a török, 1437-ben a török sikertelenül ostromolta, mivel Szentmiklósi Pongrác felmentette. 1439-ben már nem tudták megakadályozni elfoglalását, de 1444-ben, a hosszú hadjárat sikerei nyomán ismét szerb kézre került. 1448-ban a vesztes rigómezei csata után Brankovics György szerb despota itt tartotta fogva Hunyadi János kormányzót, de mivel a magyar sereg ostrom alá vette a várat, szabadon engedte. 1454-ben Hunyadi János mentette fel a török ostrom alól. 1512-ben Szapolyai János eredménytelenül ostromolta.

1688-ban Habsburg kézre jutott, amikor Nándorfehérvár eleste után török őrsége feladta. 1690. szeptember 25-én ismét elfoglalta Köprülü Musztafa pasa nagyvezír. 1789. október 13-án a császári sereg foglalta vissza. (Német neve Semendria volt). Az első szerb felkelés idején, 1806-ban a szerbek ostrommal vették be. 1821-ben erősítették meg utoljára. 1867-ben szultáni rendelettel került végképp a Szerb Fejedelemséghez.

Vasúti pályaudvar az erődfalak mellett

Az első világháborúban Szendrőt az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai 1914-ben elfoglalták, a középkori várban 1918-ig hadifogolytábort működtettek. A második világháborúban a város német megszállás alá került, a várban lőszerraktárat rendeztek be. 1941. június 5-én egy nagy erejű lőszerrobbanás lerombolta az erőd egy részét, több ezer civil lakos – köztük a pályaudvaron álló zsúfolt személyvonat utasainak – életét kioltva.

Szendrő ma Szerbia egyik nagy ipari városa, itt van az ország legnagyobb acélgyára, a Sartid. 2003-ban 62 900 lakosa volt.

Híres személyek

A vár ostrománál hunyt el 1494. november 24-én Kinizsi Pál hadvezér, országbíró.
Itt hunyt el 1838-ban Dimitrije Davidović a szerb fejedelem első titkára.