Trošelji

Trošelji
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Gradiška
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 51
Népesség
Teljes népesség	565 fő (2013)[1]
Népsűrűség	70,4 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Terület	8,02 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 03′ 49″, k. h. 17° 21′ 12″45.0636, 17.3533Koordináták: é. sz. 45° 03′ 49″, k. h. 17° 21′ 12″45.0636, 17.3533
Sablon Wikidata Segítség

Trošelji (szerbül: Трошељи), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 34, közúton 39 km-re északra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 16 km-re délkeletre, 93-97 méteres magasságban, a Lijevce polje síkságának középső részén fekszik.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[3]	Népesség 2013[3]
Szerb	516	554
Bosnyák	2	0
Horvát	12	10
Jugoszláv	20	0
Egyéb	2	1
Összesen	550	565

Története

A lefčei náhije 1604-es összeírása említi először Gočilovac falut, amely a mai Trošelji korábbi neve volt.[4] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 33 háztartása és 203 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1879-től Északnyugat Németországból több hullámban evangélikus német lakosság települt be a szerbek mellé, majd 1893-ben Bukovinából nagy számban katolikus lengyelek érkeztek. 1888-ban megnyitották a falu első iskoláját, ahol német nyelven folyt az oktatás.[6]

1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Dubrava Turska községhez tartozó településen 93 háztartást, 323 ortodox, 151 római katolikus és 45 evangélikus lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1919-ben új iskolát nyitottak a településen.[8] 1921-ben a településen 326 ortodox, 164 római katolikus, 79 evangélikus és 2 görög katolikus lakos élt.[9] Közülük 120 német, 106 lengyel és 6 ukrán volt. Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Miután a második világháborúban összeomlott a belső biztonság, a nácik megkezdték a német nemzetiségűek evakuálását Boszniából.[10] Így még a háború alatt a német lakosságot visszatelepítették Németországba, a kommunista hatóságok megsemmisítették a németség és a német kultúra létezésének minden emlékét és a települést szerbek népesítették be. A lengyelek pedig 1946-ban visszaköltöztek Lengyelországba.

A második világháborúban a településnek 44 halálos áldozata volt, mind szerbek.[11] 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

• Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1927-ben épült az itteni lengyelek adományaiból. 1946-ban, amikor a lengyel lakosság elhagyta Trošeljét és környékét, több tárgyat vittek magukkal a templomból, hogy emlékeztessenek egykori helyükre. Az egyik ilyen tárgy Szent Antalról, a trošeljei templom védőszentjéről készült nagy festmény volt, amely az oltár fölött állt. Amikor Lengyelországba érkeztek, a képet a Parowa város templomában helyezték el. Később azonban egyikük, Kazik Sarzynski indítványára úgy határoztak, hogy a képet visszaviszik Trošeljébe. Mivel ez akadályokba ütközött, Sarzynski úgy döntött, hogy másolatot készít róla és azt viszi vissza a templomba. 2018. augusztus 15-én Kaziko terve sikerült, és a festmény 72 év után megérkezett Trošeljébe. A festményen kívül Kazik Sarzynski szorgos kezei elkészítették a keresztút reprodukcióját, amelyet a lengyelek a trošeljei templomból szintén Lengyelországba vittek, valamint egy oltárt és ambót. A templom jelenleg is felújítás alatt áll.[12]

• Szent Paraskeva Antal tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a temetőben áll. Egyhajós, keletelt épület, a nyugati homlokzat feletti harangtoronnyal.

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
3. Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
4. Gradiška 123. o.
5. Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 35. o.
6. Gradiška 223. o.
7. Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 168. o.
8. Gradiška 324. o.
9. Gradiška 269. o.
10. Gradiška 484. o.
11. Bosanska Gradiška stradali u drugom svetskom ratu. makroekonomija.org . (Hozzáférés: 2024. november 30.)
12. PROSLAVLJEN SVETI ANTE PADOVANSKI ZAŠTITNIK TROŠELJA. biskupija-banjaluka.org . (Hozzáférés: 2024. december 8.)

Források

• ↑ Gradiška: Раде Михаљчић: ИСТОРИЈА БОСАНСКЕ ГРАДИШКЕ И ЊЕНЕ ОКОЛИНЕ ОД НАЈСТАРИЈИХ ВРЕМЕНА ДО 1985. ГОДИНE. Градишка: Општина Градишка. 2008. ISBN 978-99955-24-50-0  

További információk

• Gradiška város hivatalos oldala