Gornja Jurkovica

Gornja Jurkovica
Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Gradiška
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 51
Népesség
Teljes népesség	169 fő (2013)[1]
Népsűrűség	21,1 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	315 m
Terület	8,02 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2)
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 57′, k. h. 17° 10′44.95, 17.16666667Koordináták: é. sz. 44° 57′, k. h. 17° 10′44.95, 17.16666667
Sablon Wikidata Segítség

Gornja Jurkovica (szerbül: Горња Јурковица), falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 20, közúton 40 km-re északra, községközpontjától légvonalban 21, közúton 32 km-re délre, 160-350 méteres magasságban, a Jurkovica-folyótól és egyik mellékágától, a Suvaja-pataktól északra és nyugatra található dombvidéken fekszik. Nevét az azonos nevű Jurkovica-folyóról kapta, amely három településen (Gornja, Donja és Srednja Jurkovica) folyik keresztül. A Jurkovica a Kozara lejtőin eredő két patak, a Suva és a Suvaja összefolyásából jön létre, melyek, amikor a hó elolvad, felduzzadnak és a Mračaj forrásához zúdulnak, ahonnan már Jurkovica néven folynak tovább.[3]

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991[4]	Népesség 2013[4]
Szerb	275	165
Bosnyák	0	0
Horvát	9	3
Jugoszláv	2	0
Egyéb	11	1
Összesen	297	169

Története

A falutól délre, a Suvaja-patak feletti magaslaton található alapfalak és középkori leletek tanúsága szerint határában a késő középkorban vár állt.[5]

A település területe Turjak község részeként 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

• A Gornja Jurkovica-i barlang a Kozara-hegység északkeleti lejtőin, Pećani, Užari és Babići falvak közvetlen közelében található. Geológiailag ez a terület egy kisebb karsztterület része, amely triász kori mészkőből és dolomitokból áll, amelyek metamorf kőzeteken fekszenek. A barlang bejárata a Suva Rijeka patak felett, 220 méter tengerszint magasságban található. Teljes hossza 407 méter, mélysége pedig 23,5 méter. A főjárat 176 méter hosszú. A barlangi látványosságok mennyiségét és változatosságát tekintve ez a barlang legérdekesebb része.

• Kace – késő középkori vár maradványai, melyek a Suvaja-patak feletti magaslat 13 méteres átmérőjű platóján találhatók. Déli oldalát földsánc védte, míg a keleti és északi oldalon a meredek domboldal nyújtott védelmet. A lelőhelyen számos késő középkori kerámiatöredék, kőfalak és vakolat maradványai kerültek elő.[5]

Jegyzetek

1. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
2. http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
3. Огњишта: Доња Јурковица (ср nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2012. március 4. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
4. Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
5. Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 23.)

További információk

• Gradiška város hivatalos oldala