hu Cerovljani

	Cerovljani
	Közigazgatás
Ország	Bosznia-Hercegovina
Entitás	Szerb Köztársaság
község	Gradiška
Jogállás	falu
Körzethívószám	(+387) 51
	Népesség
Teljes népesség	380 fő (2013)
Népsűrűség	25,9 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	121 m
Terület	14,68 km²
Időzóna	Közép-európai (UTC+1); CEST (UTC+2)
	Elhelyezkedése
	é. sz. 45° 02′ 37″, k. h. 17° 12′ 44″45.043600°N 17.212200°EKoordináták: é. sz. 45° 02′ 37″, k. h. 17° 12′ 44″45.043600°N 17.212200°E
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Cerovljani (szerbül: Церовљани), jelentős ukrán kisebbséggel rendelkező szerb falu Gradiška községben, Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban.

Fekvése

Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 29, közúton 40 km-re északra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 14 km-re délnyugatra, 120-150 méteres magasságban, a Jurkovica-csatornától nyugatra található dombvidéken fekszik. Áthalad rajta a Gradiškát Banja Lukával összekötő autópálya.

Népessége

Nemzetiségi csoport	Népesség 1991^[3]	Népesség 2013^[3]
Szerb	475	336
Bosnyák	2	1
Horvát	25	10
Jugoszláv	31	0
Egyéb	71	33
Összesen	604	380

Története

A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Berbir községhez tartozó településnek 10 háztartása és 72 ortodox szerb lakosa volt.^[4] A 19. század végén és a 20. század elején főként Galíciából és Kárpátaljáról nagyszámú ukrán és lengyel lakosság települt ide. 1910-ben a Bosanska Gradiškai járáshoz és Bosanska Gradiška községhez tartozó településen 26 háztartást, 57 ortodox szerb, 27 római katolikus és 54 görög katolikus lakost találtak.^[5]

A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a település a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A falu 1945-től a szocialista Jugoszlávia része volt. A második világháború végén a lengyel lakosság többsége visszatelepült Lengyelországba. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Bosanska Gradiška község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.

Nevezetességei

Szent Jozafát tiszteletére szentelt ukrán görög katolikus temploma. Kisméretű, egyszerű építmény, a homlokzat előtti alacsony, zömök harangtoronnyal.

Jegyzetek

↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20125
↑ ^a ^b Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)
↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.
↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 164. o.

További információk

Gradiška város hivatalos oldala

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[b61f0136477b4d8387f609d4199c15443115103d-1] ttp://www.statistika.ba/?show=12&id=20125

[2] ttp://www.statistika.ba/?show=12&id=20125

[popis2013-3] Popis 2013 u BiH – Gradiška (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. november 7.)

[4] Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 38. o.

[5] Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 164. o.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]